A gazdasági stabilitás folyamatosan erősödik, a globális világban is azt látjuk, hogy egy stabilabban finanszírozható világ felé ment a gazdaság
– mondta Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója a Világgazdaság Megtakarítási trendek – Nyugdíj és/vs öngondoskodás című konferenciáján.
Előadásában elmondott néhány érdekességet az állampapírok történelméről:
Az 1970-es évektől számítjuk a modern államadósság történelmét, ekkor az olajválság következtében romló külkereskedelmi cserearányok finanszírozása miatt kellett jelentős mértékű államközi hiteleket felvennie hazánknak. Magyarországon az 1991-es Jegybanktörvény elfogadása után az államadósság-kezelés fokozatosan átkerült a Pénzügyminisztériumhoz, majd később az ÁKK-hoz – közölte Benczédi Balázs.
A 2008-as válság kapcsán elmondta, hogy a Lehman Brothers csődjével kezdve egyetlen nap alatt 60 milliárd dollár „égett el”. Akkor abban a pillanatban nagyon nehéz volt megítélni, hogyan is lehetne ezt kezelni. Felmerült, hogy miért nem engedték el többi bajba jutott intézmény kezét. Úgy véli, hogy ha ezeket a cégeket akkor nem mentik ki, sosem tudjuk meg, hogy milyen tovagyűrűző hatása lett volna.
A jegybankok mérlegeiben ez további problémákat hozott, ezeknek a tisztítása a mai napig zajlik.
Az „ingyenpénz” korszaka megszűnni látszik,
a Fed is kamatot emelt már, ez pedig már állampapírok hozamaira is hatással lesz
A kötvénypiaci hozamcsökkenés, ami az elmúlt 30 évet jellemezte, úgy tűnik, hogy „leért az aljára”, jelenleg a konszolidáció időszaka zajlik. A vezérigazgató szerint reálkamatot kell biztosítani a befektetőknek: a 10 éves papír hozamának az infláció felett kell lennie, mert szükséges a reálhozam.
Ez folyik tulajdonképpen most a világban: az infláció számos országban emelkedik, ahogy a hosszú távú hozamok is. Számos nyugdíjpénztár sima kötvényalapokkal például sokkal jobb hozamokat tudtak elérni, mint egy vegyes portfólióval – tette hozzá.
A lakossági állampapírokról elmondta, hogy a 28 ezer milliárd forintnyi államadósságból több mint 7 ezer milliárdot finanszíroz a lakosság – azaz a teljes adósság több mint negyedét a magyar háztartások finanszírozzák.
Összehasonlításképpen Japánban körülbelül a GDP 250 százaléka az államadósság, amiből közel 150 százalékot finanszíroz a lakosság. Úgy véli, hogy statisztikailag
a lakossági megtakarítások tekintetében még bőven van hely a további bővülésre.
A lakossági finanszírozás ráadásul sokkal biztonságosabb, mint a többi – fűzte hozzá.
Benczédi Balázs szerint bőven maradt még „tartalék a rendszerben”, ugyanis magas a készpénzállomány, a megtakarítási hajlandóság is magas szinten van, emelkednek a bérek, ahogy a piaci környezet is kedvező.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.