Sínen leszünk - Hamarosan 160-nal száguldhatunk vonattal

Minderre a 2007–13-as pénzügyi időszakban megpályázható 550 milliárd forint uniós pénzből és az egyéb forrásokból származó 527 milliárdból lesz mód.

„Az EU csak olyan fejlesztéseket támogat, amelyek segítik az adott ország vasúthálózata átjárhatóságának a megteremtését, s amelyek révén a hálózatok igazodnak a kiemelt, úgynevezett TEN-T vonalakon használt műszaki paraméterekhez – tájékoztatta a Világgazdaságot Mile Károly, a MÁV Zrt. uniós kapcsolatokért felelős osztályvezetője. Az 50 millió eurónál nagyobb tételeket az EU-nak is jóvá kell hagynia, az 5–50 millió közöttiekhez kormánydöntés szükséges és elégséges.

Az összeg kisebb hányadát maga a MÁV Zrt. kezeli, például a távközlési GSMR projektre – amely a közlekedésirányítási ETCS 2 rendszer fejlesztéseihez elengedhetetlen –, valamint a Záhony zászlóshajó projekt vasúttal kapcsolatos részének előkészítésére költi. Az 1076 milliárd forint meghatározó hányadáról azonban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) dönt.

Jelenleg három nagy fejlesztés előkészítésén dolgozik: mintegy 100 milliárd forintba kerül a Budapest (Kelenföld)–Székesfehérvár, 180 milliárdba a Szajol–Debrecen és 90 milliárdba a Győr–Pápa–Celldömölk vonal. Kelenföld és Székesfehérvár között néhány szakasz kivételével elérhető lesz az óránkénti 160 kilométeres sebesség, Szajol és Debrecen között pedig végig. E kettő és a Győr–Pápa–Celldömölk vonalon is meglesz a fenti tengelyterhelés. (Erre van szükség az általánosan használt kilencventonnás vagonok közlekedtetéséhez.) Budapest és Hegyeshalom között jórészt már ma is haladhatnak 160 kilométerrel a vonatok, bár számos szakaszon további fejlesztésekre van szükség. A NIF mintegy 100 milliárdot szán elővárosi fejlesztésekre. Ezek részeként 14 milliárdból a jövő év első negyedére korszerűsítik az északi összekötő vasúti hidat. 35 milliárd forintba kerülnek az esztergomi vonal beruházásai.

További részletek itt olvashatók.