BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Földrengés Kecskeméten? A Mercedes ennek is utána nézett

A Daimler AG döntésében magyar részről két embernek volt oroszlánrésze: Gyurcsány Ferencnek és Zombori Gábornak, a kecskeméti fideszes polgármesternek. Egyik sem ment volna semmire a másik nélkül – írja a Magyar Narancs.

Ha a miniszterelnök kérése süket füleket talál, a kecskeméti polgármester hiába kopogtatott volna Stuttgartban, és fordítva: bárhogy is nyomatta volna Gyurcsány Kecskemétet, ha ott nincs olyan gárda, ami – Zombor vezetésével – meggyőzi a befektetőket a választás helyességéről.

A Mercedes-gyárat tehát tekinthetjük az országos nagypolitikában teljességgel elképzelhetetlen nagykoalíciós együttműködés eredményének is. A kecskeméti internetes fórumokon MSZP- és Fidesz-szimpatizánsok vitatkoznak, hogy Gyurcsányé vagy Zomboré-e a nagyobb szerep a beruházásban.

Szegeden – amely soha szóba nem került a beruházás helyszíneként – a Fidesz kirohant a szocialista polgármester ellen, hogy elpuskázta az évszázad lehetőségét. Mások is keresik a fogást: „Gyurcsány nem mondja meg, ennyivel támogatják a Mercedes-gyárat” – olvasható a Fidesz honlapján. A beruházásösztönző szubvenciók maximális mértékét az unióban szigorúan szabályozzák, amit egyetlen tagország sem léphet túl. Ezért aztán igazából mindegy, hogy a magyar költségvetés 20 vagy akár 40 milliárd forinttal támogatja-e a Daimler AG-t, mert nem adhat többet, mint amennyit szabad, és mert ezt az árat ezért a beruházásért bármelyik más tagország is boldogan megfizette volna. A felfutás után – amikor már évi 300 ezer autót gyártanak – kecskeméti Mercedes-gyár teljesítménye összemérhető lesz az Audiéval.

Zombor nem annyira önkormányzati, mint inkább pályázati csapatmunkában szocializálódott: a kórháznál külön teamet tartott fenn arra, hogy bármely témában képesek legyenek 12-24 óra alatt tökéletes és érvényes projekttervet benyújtani. Ez a fölhalmozott tapasztalat kamatozott aztán Mercedes-ügyben is.

A németek semmit sem bíztak a véletlenre. Előzetes terepfelméréseik során a társadalmi összetételtől kezdve a boltok választékán át mindent megvizsgáltak egészen addig, hogy mi szerepel a színház repertoárján. Ellenőrizték, hogy a városi nagy projektek csak papíron léteznek-e, vagy a valóságban is. A közmondásos német alaposság odáig ment, hogy valószínűség-számítást végeztek arra, hogy az 1911. július 18-i kecskeméti földrengést követheti-e közeljövőben újabb.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.