Gutenberg átka? Víziók a hagyományos és az új média sorsáról 1.

"Azt gondolták, hogy elmúlt tizenöt év a változás jegyében zajlott? Ami eddig történt, az semmi." – szögezte le Vin Crosbie a Second Annual Global Conference on Individuated Newspapers rendezvényen tartott nyitóbeszédében. A huszonegyedik század a digitalitás, a mindent átható információ kora lesz. A médiaszakértő szerint lehet, hogy a változás radikális volta még nem érzékelhető eléggé, ennek oka azonban az, hogy egy harminc-negyven évet átfogó folyamat félidejénél tartunk, amely egészét tekintve nagyobb hatással lesz a világra, mint Gutenberg nyomdagépe. A Syracuse Egyetem tanára szerint a digitalizálódás hatása jóval nagyobb lesz, mint a nyomtatott sajtó feltalálása a középkori szerzetesek számára, a jelenlegi folyamatok ugyanis az információ elosztásának egészét érintik. Crosbie hozzátette: sajnos a legtöbb lapkiadó még nem látja át, hogy a digitális média új dimenziót nyit.

Az új dimenzió létrejöttét Crosbie a digitális és a hagyományos újságírás közötti alapvető különbségre vezeti vissza. A Gutenberg-féle nyomda lényege, hogy ugyanazt a tartalmat végtelen számú példányban lehet létrehozni. Ebből kifolyólag az elmúlt ötszáz év szerkesztői döntéseit két kritérium határozta meg: érdemes-e mindenkit informálni az adott eseményről, illetve a lehető legfontosabb közérdeket szolgálja-e a cikk? A technikai változások ellenére a nyomtatott sajtó továbbra is a több száz éves gyakorlatot követi: ugyanazt adja sokaknak, ez pedig – állítja Crosbie – a nyomtatott sajtó haldoklását idézi elő. Az elemző szerint a ma működő lapok szerkesztőségi döntései azoknak a technológiai korlátoknak felelnek meg, amelyek a lovaskocsi korában voltak érvényben. Mi több, ugyanezek a mechanizmusok működnek a lapok online kiadásai esetében is, annak ellenére, hogy ez esetben a technológia korlátok egyáltalán nem léteznek.

Miért tölt 1,3 milliárd ember több időt a weben, mint hagyományos médiafogyasztással? Teszi fel a kérdést Crosbie, majd meg is válaszolja: a fogyasztók egyéni igényeik kielégítésére törekednek. Ez az oka annak, hogy az átlagolvasó a lapban található száz cikk közül csak négy-nyolcat olvas végig naponta. Az olvasók a saját specifikus érdeklődésüknek megfelelő anyagokat keresik és az interneten meg is találhatják. A múlt információhiányos időszakaiban az olvasók előszeretettel vásárolták meg a lapokat, mert ezek legalább kis mértékben csillapíthatták híréhségüket. Mára azonban a hírek tömegét érhetik el az interneten, így kedvükre kiválogathatják azt a néhány, személy-specifikus témát, amellyel foglalkozni szeretnének.

A hagyományos média világ végét Crosbie a New York Times weboldalának látogatottsági adataival támasztja alá. A Nielsen/Netratings statisztikája szerint az Egyesült Államok első számú napilapjának internetes változatát az átlagos látogató havonta alig több mint négyszer tekinti meg. Ez heti egy látogatást jelent és kevesebb időt, mint amennyit a nyomtatott lap átlagos olvasója naponta az újsággal tölt. Crosbie szerint a hagyományos médiatartalmak internetre történő "fellapátolása" olyan verziókat hoz létre, amelyek még a népszerűségüket rohamosan veszítő nyomtatott formáknál is kevésbé kedveltek.

"Meg kellett találnunk a módját, hogy gyorsabban mozogjunk." – jelentette ki Jonathan Landman, a New York Times szerkesztője. Landman a lap weboldalán a Talk to the Newsroom szekcióban válaszolt a látogatók kérdéseire, csakúgy, mint szerkesztőtársai, akik hétről hétre az internetes olvasók rendelkezésére állnak. Az nytimes.commal kapcsolatban Landman leszögezte: a bővülő hírpiac miatt növelniük kell az újságírás sebességét. Emellett létrejött a "folyamatos újságírás" intézménye: egy sztorin egyszerre többen is dolgoznak és ugyanabban a témában akár több verzió készül el. Így megfelelnek az online kiadás sebességigényének, a nyomtatott lapba pedig a hosszabb, mélyebben elemző változat kerül be. Landman aláhúzta: a videó, a podcast és más multimediális tartalmak a jövőben várhatóan egyre nagyobb teret kapnak a New York Times online hasábjain, az internetes újságírás azonban biztosan nem alakul át teljesen a televízió mintájára, ahol a frizura és az öltözék kapja a legnagyobb hangsúlyt.

Franciaországban a Le Figaro internetes kiadása és az ahhoz kapcsolódó társlapok júniusban az élre törtek, megelőzve a két legnagyobb nemzetközi hírportált: a Yahoo News-t, és Google News-t is. Júniusban a Figaro több mint 3,17 millió egyéni látogatót vonzott, míg a két legnagyobb nemzetközi versenytárs csak 3,15 milliós látogatottságot tudhatott magáénak az elmúlt hónapban. A lap az eredményről beszámolva azonban a hangsúlyt a nemzetközi riválisok legyőzési helyett a hazai napilap piacon mozgó versenytárs legyőzésére helyezi. Az újság ugyanis a júniusi rekord eredménnyel először előzte meg a Le Monde-ot.

Az eredmény ugyanakkor nem kizárólag a Le Figaro érdeme: a rendkívül magas látogatószámot a Figaro márkát viselő weboldalak, így a Madame Figaro és más hírportálok közösen érték el. Ha a statisztika kiegészül a szintén a Figaro tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó sport24 és az evene.fr oldalakkal is, a csoport egyéni látogatóinak száma meghaladja az öt milliót.

A francia lap 1996-ban jelentkezett elektronikus kiadásával, azonban a Le Monde-dal ellentétben a hangsúlyt a mellékletek és a színes tartalmak felépítésére helyezte a fejlesztések során. A lap népszerűsége 2005-től jelentősen megnőtt, ekkortól a hagyományos írásos híranyagokon kívül tematikus dossziékkal, videókkal, blogokkal csábítja a látogatókat.

"Az olvasók minden eddiginél személyre szabottabb igényeket támasztanak . Ezért ma már minden magára valamit is adó orgánum extra tartalmakat is nyújt a weben. A legizgalmasabb jelenség ezzel párhuzamosan zajlik. A minőségi lapok korábban elitista szerkesztőségei "kinyílnak" a felhasználók előtt. Azaz az olvasó is tartalomszolgáltatóvá válik, például az online szerkesztőségnek beküldött mobiltelefonos videóival. Ha úgy tetszik, ezt nevezhetjük a tömegtájékoztatás demokratizálódásának. Amelyik lap nem nyit ebbe az irányba, az le fog maradni a versenyben" – jelentette ki Simon András, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, a Magyar Telekom csoport kommunikációs igazgatója.

Az Európai Unión belül a Miniwatts Marketing Group 2008-as adatai szerint 53 millió felhasználóval Németország vezet az internet használók száma tekintetében. Az első négy helyezett esetében a felhasználók száma 30 milliónál magasabb. A térségből Lengyelország került fel a toplista hetedik helyére, 11 millió internetezővel.

Magyarországon a 2007 novemberi adatok szerint az internetpenetráció 35,2 százalék. A környező országok közül ezzel csak a 29,6 százalékos Lengyelországot, valamint a 31 százalékos behálózottságot mutató Romániát előzzük meg. Csehország és Szlovákia penetrációja 45 százalék feletti, Szlovéniában pedig az internettel rendelkező háztartások aránya meghaladja a 62 százalékot. A felhasználók aránya 2000 és 2007 között 389,5 százalékkal nőtt, ez az Európai Unió országainak körében magasnak tekinthető. Jelenleg 3,5 millióan kapcsolódnak a hálóhoz Magyarországon.

Forrás: www.internetworldstats.comSimon szerint a média branding tárgykörét számos módon érinti az új média megjelenése. A minőségi lapok imázsában a megbízhatóság mellett a gyorsaság, a naprakészség mindig is alapvető szerepet játszott. Ebben a megújult médiaközegben azonban a gyorsaság már értelemszerűen nem azt jelenti, hogy ami tegnap történt, annak a mai lapban benne kell lennie, hanem adott esetben percrekészséget, azaz akár valós idejű online beszámolókat is. Az internet tehát a gyorsaságot, mint sajtópiaci márkaértéket minden bizonnyal képes erősíteni.

A branddel kapcsolatban egy ellentmondás is tapasztalható: a nagy presztízsű, évtizedes, sőt évszázados múlttal büszkélkedő napilapok olvasói sokszor éppen a kiszámíthatóságot és az állandóságot értékelik annyira kedvenc lapjukban. Ezek után paradoxonnak tűnik azt kérdezni, hogy a nagy presztízsű lapok vajon képesek lehetnek-e megtalálni helyüket az online térben. A paradoxon feloldása persze az, hogy a hagyomány mellett az eredetiség a másik olyan alapvető márkaérték, amely a legnagyobbakat kiemeli a többiek közül. Kísérletezés és tradíció – e kettő helyes arányát keresik ma világszerte mindenhol, ha egy nyomtatott lap digitalizálása a téma - jelentette ki a marketing szakember.

Meggyőződésem, hogy a papíralapú újságok teljesen sosem fognak eltűnni. Mindig lesz egy réteg, amelyik nem fog lemondani a hagyományos közlési csatornákról. Ezzel együtt a nyomtatott média példányszámának csökkenése nemzetközi trend, miként az internetes sajtó térhódítása is. De személy szerint nem hiszek a teljes eltűnés forgatókönyveiben. De azt például el tudom képzelni, hogy a nyomtatott lapok idővel a luxuscikkek egyikévé avanzsálnak. Azaz míg a többség a neten olvassa a nap történéseit, a tehetősebbek megengedhetik majd maguknak, hogy a kis példányszámú, méregdrága papíralapú újságból tájékozódjanak.

Kibontakozóban van egy másik paradigmaváltás is, amelyről jóval kevesebbet szokás beszélni. Míg a nyomtatott lapok egyeduralma idején egy ember jellemzően egyetlen napilapot, a kedvencét olvasta, ma – bár mindenkinek van kedvenc hírportálja – egyazon hírt jellemzően többféle tálalásban ismer meg az átlagolvasó is. Ez befogadói oldalon az eddiginél árnyaltabb, körültekintőbb tájékozódás lehetőségét teremti meg, s ez az új közeg vissza fog hatni a tartalomfelelősök objektivitásra való törekvésére is - tette hozzá Simon.

Az Európai Unión belül a Miniwatts Marketing Group 2008-as adatai szerint 53 millió felhasználóval Németország vezet az internet használók száma tekintetében. Az első négy helyezett esetében a felhasználók száma 30 milliónál magasabb. A térségből Lengyelország került fel a toplista hetedik helyére, 11 millió internetezővel.

Magyarországon a 2007 novemberi adatok szerint az internetpenetráció 35,2 százalék. A környező országok közül ezzel csak a 29,6 százalékos Lengyelországot, valamint a 31 százalékos behálózottságot mutató Romániát előzzük meg. Csehország és Szlovákia penetrációja 45 százalék feletti, Szlovéniában pedig az internettel rendelkező háztartások aránya meghaladja a 62 százalékot. A felhasználók aránya 2000 és 2007 között 389,5 százalékkal nőtt, ez az Európai Unió országainak körében magasnak tekinthető. Jelenleg 3,5 millióan kapcsolódnak a hálóhoz Magyarországon.

Forrás: www.internetworldstats.com Vin Crosbie Jonathan Landman Simon András -->