Magyar találmány az Eb-n sikerrel alkalmazott focifigyelő

Két magyar találta ki azt a labdarúgó Európa-bajnokságon is alkalmazott rendszert, amelynek segítségével megtudhattuk, hány kilométert futottak a játékosok egy meccsen, vagy hány sikeres passzuk volt. A zona.hu internetes oldal utánajárt a haditechnikát is alkalmazó Tracab nevű technológiának és az eddig háttérben maradó ötletgazdáknak. A rengeteg adattal szolgáló játékoskövető rendszer elképzelése a cikk szerint magyar találmány.

Az alapötlet a 62 éves Gál Andrástól származik, akit eleinte az érdekelte igazán, hogyan lehetne kiküszöbölni a leshelyzetek téves megítélését. A játékoskövető technológia megvalósításának ötletével barátját, a Svédországban élő Hernádi Róbertet kereste meg. Hernádi sportkarrierje után a svéd szövetségben elnökségi tag, majd hat évig főtitkár is volt, jelenleg pedig főleg sporttal foglalkozó tanácsadó cége van, és a legnagyobb svéd utánpótlás-nevelő klub elnöke.

Annak idején, amikor a leshelyzet műszaki meghatározásán gondolkoztunk, a magyar kormány épp a svéd Gripenek vásárlásáról tárgyalt, én pedig ismertem a közvetítőket. Andrásnak erről jutott eszébe, hogy a vadászgépben lehet olyan képfeldolgozó technológia, amelyet a fociban is hasznosítani tudnak - mondta Hernádi.

A Gripeneket gyártó Saabnál végül ráleltek a megfelelő technológiára. A fejlesztések annyira jól haladtak, hogy 2005-ben létrejött a Svenska Tracab nevű cég, amelyben Hernádi Róbert lett az egyik igazgató, neki és Gálnak mintegy 15 százalékos részesedése van a cégben. Hernádi elmondása szerint eddig körülbelül ötvenmillió svéd koronát, több mint ötmilliárd forintot fordítottak fejlesztésre.

Maga a rendszer, amelyet Tracabnak hívnak, nagyjából 2006-ra lett kész. Egyik legfontosabb erénye, hogy nem kell jeladót felszerelni a játékosokra vagy a labdára. A Tracab tizenhat kamerából, két laptopból és rengeteg képletből áll, a működése csaknem automatikus, de általában ketten felügyelnek rá.

Tulajdonképpen nincs olyan adat, amelyet ne tudna előállítani: kiszámolja a játékos átlagsebességét, legnagyobb sebességét, a meccsen futott távolságot, a passzok számát, a fix pontról ellőtt labda gyorsaságát, de megrajzolja a játékosok "hőtérképét" is, amely azt mutatja, a pálya mely részein milyen gyakorisággal mozgott a focista.

Gál azonban úgy véli, találmányuk azért hasznos, mert remekül lehet vele elemezni a taktikát, illetve egy-egy játékos teljesítményét, és így az edzőket is segítheti. Üzletileg a cégnek az a célja, hogy a komplett rendszer használatáról kössön évekre szóló szerződést.

Az európai szövetséggel kapcsolatban álló és a közvetítéseket lebonyolító olasz Delta Tre céggel 2006-ban állapodtak meg, az árat Gál András nem árulta el. Ezért láthatjuk a Bajnokok Ligájában például, hogy a kaputól hány méterről végezhetik el a szabadrúgást.

A svéd első osztályban már jelenleg, szeptembertől pedig Oroszországban is dedikált honlappal fog működni a Tracab. A két országban nemcsak a honlapon lehet majd követni a játékosok mozgását, hanem az edzők egy külön monitoron a meccsen is használhatják. Ehhez egy külön szoftvert fejlesztettek, ami bonyolultabb, s az edzők számára használhatóbban mutatja az adatokat.

Folyamatban van ausztriai bevezetés, és elképzelhető, hogy a 2010-es világbajnokságon is használatban lesz a rendszer. Természetesen szeretnék Magyarországon is bevezetni, de egyelőre nem sok sikerrel jártak, ugyanis nincs olyan komoly szponzor, amely hajlandó kifizetni a technológiát.

Gál szerint Magyarországon három-négy évre egymillió euróból ki lehetne hozni a rendszert. Az ötletgazdák elérték eredeti céljukat is, vagyis a Tracab meg tudja mutatni a lest, de ahhoz, hogy a bírók egy megbízható rendszert használhassanak, még dolgozni kell rajta:

Szükségünk van az UEFA-ra és a FIFA-ra, hogy a gépek nyelvére lefordítsuk a les értelmezését, a test minden részénél meg kell határozni, hogy túllóghat-e a utolsó védőn - beszélt a további feladatokról Hernádi Róbert