Dinamikus középvállalatok - Íme, a magyar klasszisok

Az elemzés alapja a Coface Hungary által kidolgozott úgynevezett dinamikus növekedési mutató volt. Bár a kutatás több száz különösen sikeres céget talált, az elemzésbe minden magyarországi EU-régióból a húsz leggyorsabban növekvő cég került be.  Több száz nagy ütemben fejlődő magyar vállalkozást talált a Coface Hungary és a Világgazdaság első ízben elkészített dinamikus középvállalatokról szóló közös elemzése. A cégek közül nem egy, akár az ezer százalékot is megközelítő dinamikával növekedik.
 
Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint az elemzés jól mutatja, hogy vannak kiemelkedő cégek a magyar középvállalatok körében is. Mégpedig az európai méretekben mérve közepes vállalatok között, vagyis az Európai Bizottság ajánlása szerint olyan cégek ezek, amelyek legalább 10, de legfeljebb 43 millió euró árbevételt értek el. Közel 20 éve  figyeljük a hazai vállalkozásokat, sajnos nincsenek sokan, akik huzamosabb ideig is képesek szinten tartani üzletmenetüket, sőt még fejlődni is tudnak. Ezek a cégek azok, amelyek versenyképes terméket állítanak elő és külföldre is sikeresen exportálnak, sikereik oka szemlátomást az innováció, a cégvezetés szaktudása, a felkészültség, a piac alapos ismerete – hívja fel a figyelmet Dercze.  
 
A „dinamikus közép vállalatok” (magyar csúcsok) elemzés beszámol arról is, hogy merre tartanak az egyes EU-régiók és láthatóvá válnak egyes markáns különbségek, a régiók gazdasági arculatának eltérései. Meglepő, hogy a kiemelkedően növekvő cégek között minden régióban találni építőipari vállalkozást és magas az élelmiszeripari cégek száma is.

 
Befektetési célpontok
A régiós top 20 vállalat akár a nemzetközi pénzügyi, szakmai, valamint kockázati és magántőke befektetők számára is vonzó célpontoknak számítanak. Kiugró növekedésük nem egy cégnél intenzív export tevékenységgel, vagy a belső piac olyan szegmensének lefedésével függ össze, amely lehetővé tette a kiugró teljesítményt.
 
Régiók és dinamikák
Bár az elemzésbe csak a leggyorsabban növekvő középvállalatok kerültek be minden régió esetében, azok között mégis óriási az eltérés. A leggyorsabban fejlődő cégek természetesen Közép-Magyarországon találhatók, de az már meglepő, hogy a régió top 20 cége közül a legkisebb ütemben fejlődő vállalkozás is nagyobb dinamikával növekedik, mint a leggyorsabb ütemben gyarapodó dél-dunántúli, vagy dél-alföldi vállalkozás.
Jól látszik, hogy vidéken nagyobb a növekedés szórása is. Kimondható, hogy a gazdaság- földrajzi eltérések még a legjobb cégek esetében is éreztetik a hatásukat. Vagyis a legfejlettebb régiók nagy ütemben fejlődő cégeivel a kisebb potenciállal bíró térségek gyakorlatilag semmilyen területen sem vetekedhetnek. A lemaradás minden téren tetten érhető.

 
Régiók versus megyék
A hét EU-régió elemzése során kitűnt, hogy a dinamikus középvállalatok elhelyezkedésében Budapest mellett öt megye túlsúlya jellemzi az országot. Vagyis a fejlődő cégek elsősorban a fővárosból, valamint Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Fejér és Bács-Kiskun megyéből kerülnek ki. Ezek azok a megyék, ahol legalább tíz Magyar Klasszis székhelye megtalálható.
 
Régiók és tulajdonosok
A dinamikusan növekvő cégek között a legtöbb magánszemélyek tulajdonában van, ez a 7 régió 140 cégének 57 százalékát teszi ki, míg kisebb részüket – 14 százalékukat – vegyes, vagyis részben magánszemélyek, részben más cégek birtokában lévő vállalkozások adják. A kizárólag Magyarországon bejegyzett cégek tulajdonolta vállalkozások aránya 29 százalék. (Ezek között akad ugyan olyan is, amely egy külföldi vállalatcsoporthoz tartozik, de számuk elenyésző.)
 
Régiók és vagyonok
A tőkeakkumulációban a dinamikus középvállalatok jól állnak. Az elemzésben szereplő cégek összesített saját tőke értéke a 2004-es 95,8 milliárd forintról 2006 végére 144,8 milliárd forintra gyarapodott, vagyis a növekedés több mint másfélszeres, éves átlagban 23 százalékos volt.
 
Árbevétel és árbevétel dinamika
A 140 vizsgált cég 2004-ben együttesen közel 330 milliárd forintos árbevételét 2005-re 480, majd 2006 végére 650 milliárd forintra emelte, azaz a 2004-es értéket a következő két év során több mint megduplázták. A növekedés éves átlagban 40 százalék volt.


(A felmérés részletei a Világgazdaság 2008. augusztus 14.-ei számában a 6. és 7. oldalon olvashatók.)