Vitorlázás: hobbi és kapcsolatépítés egyben

A vitorlázás mindig is drága, "úri sport" volt, néhány millió rámegy évente, pedig a Balatonon az egyesületi tagság nagyjából fedezi a versenyek nevezési díját és a kikőtői tárolást is. A vitorlázás előnye, hogy - akárcsak a teniszt vagy a golfot - nem kell okvetlenül gyerek- vagy tinédzserkorban kezdeni, persze nem hátrány, ha valaki már az édesapjával is hajózott.

Sok pénz Hajózni jó, hajózni kell, egy bizonyos társadalmi státusnál pedig szinte kötelező. A drágább luxusjachtok, amelyek már mindenféle igényeket kielégítenek, 10-40 millió forinttól kezdődnek, de a Balatonon úsznak olyanok is, amelyeknek az ára legalább százmillió forint körüli. A vitorlázók zöme nem tud ennyi pénzt kiadni, de hozzáértők szerint nem is kell, hogy valaki ennyit költsön erre a sportra. Egy hajót többen is használhatnak, a fiatalok sportolási lehetőségeit a szülők, a klubok és a szövetség is támogatja. Persze a menedzserekre nem ez a jellemző.

Tenger hiányában a hajózás kevésbé épült be a mindennapjainkba, ennek ellenére a hozzánk hasonló adottságú országokhoz képest – mint Ausztria, Csehország, Svájc – a hazai vitorlásélet meglehetősen gazdag. Ez a véleménye Straub Eleknek, a Magyar Vitorlás szövetség (MVSZ) elnökének. Ma mintegy négyezer az igazolt versenyző van, mi több, számuk – egyenes arányban a hajókkal – minden évben 20-30 százalékkal emelkedik. Straub Elek szerint vonzó sportról van szó, s az előző évek jelentős fejlesztéseinek köszönhetően pedig jó minőségű szolgáltatások érhetők el a hazai kikötőkben. Ráadásul egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy az amúgy nem olcsó sport szerelmeseivé váljanak.

Egyre több az olyan nagyszabású rendezvény, amelyen akár négy-ötszáz hajó is elindul, ilyen például a híres balatoni Kékszalag. A Magyar Nagyhajós Tengeri Bajnokságot az Adrián rendezte meg az MVSZ, ahol megközelítőleg hatvan magyar hajó indult. Ilyen nagy sporteseményeket kevés sportágban rendeznek, s mindezt annak ellenére, hogy a vitorlázás jelentős idő- és anyagi ráfordítást jelent – hangsúlyozza az elnök.

Straub Elek balatonfüredi születésűként személyes indítékokban látja a vitorlázáshoz való vonzódását. Úgy véli, ez a sport nagyon közel viszi az embert a természethez, talán az egyik legideálisabb állapot, amikor a föld elemei – a víz, a napsütés, a szél – tökéletes harmóniában áll. Ugyanakkor egy vitorlázóra sok-sok kihívás is vár, ha vihar esetén a természeti elemekkel kell megküzdenie.

Kevés pénz Az az álítás, miszerint a vitorlássportot csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, egyszerűen tévhit - vallja Wossala György, az általa Balatonalmádiban nyitott - a Ramada-lánchoz tartozó - hotel tulajdonosa, aki egyben az Európai Vitorlásszövetség elnöke. A tehetséges vitorlázóknak az egyesületek gyakran hajót is biztosítanak - hangsúlyozza.

Tramontana A balatoni vitorlássport legsikeresebb sporthajója a még ma is futó Tramontana. Az 1905-ben épült vitorlás a 20. században nyolcszor – legutoljára 1989-ben – nyerte meg a Balaton leghíresebb versenyét, a Kékszalagot – hangsúlyozza Wonke Péter, a hajó legénységének egyik tagja. A Tramontana a világon ismert legöregebb 8-R jacht típusú hajó, amely mind a mai napig korhűen őrzi eredeti állapotát. Ez a modell ahhoz az 1924–1936 közötti olimpiai hajóosztályhoz tartozik, amelyből – a Tramontanához hasonló, korhű állapotban fennmaradt – csak néhányat tartanak nyilván világszerte. A Tramontanát a Királyi Magyar Yacht Club tervezte, s az első világháborút követően, 1925-ben a pulai kikötőből került a Balatonra. „A Tramontanán vitorlázni gyönyörű, hiszen a kormányos és a legénység egybehangzó és elfogulatlan értékelése szerint a Tramontana a Balaton legcsodálatosabb hajója” – írja le a hajó különlegességét Wonke Péter. „Ez a hajó a tó második legöregebb vitorlása, ezért 1998-ban néhány elkötelezett a megmentésére Tramontana Vitorlás Alapítvány néven közhasznú szervezetet hozott létre, amely 2005-ben hozzálátott a felújításhoz, ennek teljes költségvetése a vitorlákkal együtt körülbelül 40 millió forint.”

A legöregebb, ma is működő vitorlás a Balatonon az 1886-ban épült, műemléki védettség alatt álló Kishamis. A hajót Michael Ratsay tervei szerint készítették a balatonfüredi hajógyárban a Széchenyi család megrendelésére.

Tengeri vitorlák A balatoni vitorlázás mellett az elmúlt években dinamikusan fejlődtek az Adria horvátországi partvidéke által nyújtott sportolási lehetőségek. Az autópályák kiépülésével a kikötők megközelítése egyre egyszerűbb, habár a tavi hajózás szerelmesei állítják: a széljárás kiszámíthatatlansága miatt a Balaton a tengeri vitorlázásban utánozhatatlan. Az adriai vitorlásélet egyik fő szervezője a Magyar Adria Yacht Club (MAY Club). A 2002-ben, a magyar piac vitorlás-chartervállalkozásaként létrejött klub az első egységes, tízdarabos, saját tulajdonú Bavaria 44-es flottára alapozott.

Szél Ágnes, az Olive Island Marinában működő budapesti központú MAY Club elnöke szerint a charter-vitorlástúrák szervezése jó üzlet, s ez annak is megéri, aki magának vásárol hajót, hiszen, amíg nem használja, bérbe lehet adni. A klub az idén döntött a 10 Bavaria értékesítéséről, a tervek szerint a magánkézben lévő jachtokat próbálják meg egy központba szervezni. Szél Ágnes hozzátette: aki megengedheti magának, hogy új hajót vásároljon, gyakran él a chartermenedzsment, azaz a hajóhasznosítás lehetőségével, hiszen a jármű így még jövedelmet is termelhet. A koncepción a túlkínálat miatt kellett változtatni: más társaságok is vásároltak az elmúlt években akár több egyforma hajóból álló flottát.

Hajófenntartási költségek az Adrián

Egy 14 méteres, nyolcszemélyes hajónál az éves kikötői költség – helytől függően – 4000-4500 euró körül alakul. A kötelező műszaki vizsga évente 200–400 euró a hajó típusától függően, a biztosítás 1500 euró körül van, a tavaszi karbantartás hozzávetőleg 2000-2500 euró, charterhajók esetében pedig plusz 700 euró vízhasználati díjjal is számolni kell. Ha valaki a téli hónapokra külön felügyeletet kér, az további havi 30–50 euróval növeli a költségeket.

„A MAY Club a többéves időtartamra köt bérbeadási és felügyeleti szerződést a tulajdonosokkal. A bruttó bérbeadási bevételekből a költségek levonása után 65 százalékban a tulajdonos, 35 százalékban a MAY Club részesedik” – magyarázza a feltételeket. Az adriai charterezésben több magyar vállalkozó is fantáziát látott. Jelenleg négy-öt magyar tulajdonú, Horvátországban bejegyzett cég végez ilyen tevékenységet saját hajókkal az Adrián. Mindazonáltal a kínálat nem csak a magyarok részéről nagy, hiszen a hazai vitorlázók a horvát, német vagy bármilyen más hajókat éppen úgy igénybe veszik.

Tavaly a szolgáltatást beindították a karibi szigetvilágban is, erre szintén van kereslet. A költségek itt katamarán esetén szinte megegyeznek a horvát árakkal: hat fő részvételével egy kéthetes karib-tengeri hajóbérlet utazással, hajóvezetővel (úgynevezett skipper) együtt körülbelül 1950 euró fejenként. (Horvátországban pluszköltségként kell számolni a kikötői díjakat, ez becslések szerint hozzávetőleg 80 euró naponta.)

A hazai flotta Magyarországon elsősorban az USA-ban és Franciaországban készült hajókat vásárolják, bár ma már több magyar vállalkozó jelent meg saját fejlesztésű vitorlásokkal – állítja Pápai István, a főleg motorokkal és egyedi megrendelésekkel foglalkozó Interservice Kft. ügyvezető igazgatója. A hazai importőrök általában három-négy márkát forgalmaznak.

„Nem hivatalos becslések szerint évente 100-120 hajót értékesítenek Magyarországon, Ausztriában ennek körülbelül a tízszeresét, ennek főként az az oka, hogy nálunk még mindig szűk az a réteg, amely megengedheti magának a drága vitorlások, jachtok vásárlását ” – magyarázza. A motoros hajók közül egy kisebb, teljes felszereltségű öt-hat méteres körülbelül hat-hétmillió forintba kerül, s még a Balatonon is legalább félmilliót kell fizetni évente a kikötői parkoltatásért, ami a többletszolgáltatásokat – például karbantartás – nem tartalmazza. Mi több, a Magyarországon vásárolt hajók 80 százaléka külföldi kikötőkben talál otthonra. Idehaza több hajóépítő manufaktúra működik, ahol kis darabszámban, egyedi megrendelésű hajókat készítenek. A Hajóipari Vállalkozók Egyletében mintegy 15 hajóépítő cég szerepel tagként, amelyek leginkább egy-egy típusra szakosodtak.

Speciális túra-verseny hajók – úgynevezett performance cruiser – hazai készítésével foglalkozik az 1986-ban alapított Nautic Boat Kft. – mondta kérdésünkre a cég tulajdonosa és egyben vezetője, Soponyai Géza. „Vitorlázóként a munkát a kezdetektől a hajók iránti szeretet és a vitorlássporttal való elkötelezettség határozta meg” – hangsúlyozza. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt években több, saját fejlesztésű túra- és versenytípus látta meg a napvilágot. Hozzátette: a hazai készítésű hajók minden tekintetben felveszik a versenyt az amerikai vagy nyugat-európai gyártmányokkal. Egy hazai előállítású hajóhoz már tízmillió forintért lehet hozzájutni, a felső határ pedig a csillagos ég: egy négyzetméternyi vitorlát pl. meg lehet vásárolni öt-, de akár 45 ezer forintért is. Az évente öt-hét hajót értékesítő társaság a versenyképesség megtartása érdekében 2005 őszén bevezette a vákuum infúziós hajótestgyártást, amely jelenleg a legmodernebb eljárás a világon. Mindazonáltal a külföldi vállalatok által gerjesztett verseny egyre nagyobb, s hazánkban ma már csak minőségi termékek készítésével lehet életben maradni.