Coaching: van itthon jövője

Átlagosan másfél millió forintot költenek évente coachingra a cégek, de akad olyan is, amely évi tízet, és olyan is, amely egyetlen fillért sem áldoz arra, hogy „edzőt” fogadjon a munkatársak mellé. A Business Coach Szakmai Közösség és a DGS Global Research kutatása rávilágított, a coachok egyszerre két-öt vezetővel működnek együtt, míg közel egyharmaduk ötnél is többet fejleszt. Legtöbbjüknek azért van szüksége edzőre, mert a konfliktusmegoldás terén kell jobb eredményeket elérnie. A másik legproblémásabb terület az új feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült nehézségek megoldása, de a stresszkezelés, illetve a munka-magánélet egyensúlyának javítása is a kiemelten kezelt témák közé tartozik. A vizsgálatban részt vevő 354 hazai vállalat elsősorban a teljesítményprobléma áthidalására használják a coachingot. A vezetők csaknem felénél a teljesítmény alacsony foka teszi szükségessé a módszer alkalmazását. A cégek több mint egyharmada a menedzserek megtartásának eszközeként tartja számon a coachingot, de többen úgy vélik, az új munkatársak integrációjához és általános fejlesztéséhez is hatékony – emelte ki lapunknak Komócsin Laura, a Business Coach Szakmai Közösség elnöke.
A most elkészült és a Világgazdaság számára átadott kutatásban részt vevők közel háromnegyede egy-három trénert alkalmaz, s ahol tudatos stratégia részeként alkalmazzák a coachingot, ott általában öt-tíz alkalomból áll a sorozat. A coachok óradíja nettó 30–40 ezer forint közé tehető, a válaszadók egynegyede azonban ennél magasabb összeget fizet, akár ötvenezer forintnál is többet.
A coachingot nagyjából egyenlő arányban az érintett vezető, annak felettese és a HR kezdeményezi, és ez – bárhogyan is nézzük – a coachingra vonatkozó kidolgozott koncepciók hiányát mutatja hazai viszonylatban – állapította meg Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója.
A tréner kiválasztása lényeges. Elsősorban a személyes szimpátia dönt, de a referenciák, az ajánlások, s legvégül a nemzetközi akkreditáció is segíti a vezetőket abban, hogy megfelelő edzőt találjanak.
A kutatók azt is vizsgálták, milyen jövő vár Magyarországon a coachingra. A válaszadók fele a továbbiakban is hasonló módon alkalmazza majd ezt a típusú fejlesztést, míg egyharmaduk növelné a szerepét. Érdekesség, az utóbbiak között akadt költségvetési intézmény is, így egyre tisztábban látszik a közszféra HR iránti érdeklődése.
Ezzel a felméréssel párhuzamosan a trénereket is vizsgálta egy elemzés, amelyet az International Coach Federation egyik magyarországi tagozata, a Business Coach Szakmai Közösség készített. Ez rávilágított arra, hogy az ügyfelek általában maguknál idősebbet keresnek, közel egyötödük viszont nem foglalkozik a coach életkorával. A nagyságrendileg ötszáz hazai tréner közel egyharmadát szondázó és 156 ügyfél válaszait vizsgáló kutatás szerint az ügyfelek többsége pszichológus végzettségűt keres, akik közül legtöbben két éve dolgoznak coachként. A másik érdekesség, hogy míg az ideális magyar coach 35–45 év közötti pszichológus, nő, üzleti tapasztalatokat és iparági ismereteket szerzett, s már legalább öt-tíz éves gyakorlata van a coaching terén is, addig az átlagos magyar coach másmilyen. Körülbelül 41 éves, budapesti tanárnő, iparági tapasztalat nélkül, és mindössze egy-két éve coachol.
Ennek az elemzésnek a különlegessége, hogy a nemzetközi szövetség adataival is összevethető. Kiderült például, hogy míg a nyugat-európai szakemberek többsége főleg telefonon coachol, idehaza a személyes fejlesztés dívik, és – talán nem meglepő – a magyar piac lényegesen éretlenebb, mint az amerikai, ahol 1,5 milliárd dolláros szegmensről beszélhetünk.

A Business Coach Szakmai Közösség elnöke

„A coachingóradíjakat a coach tapasztalata és az ágazat is befolyásolja, sőt az is, hogy fővárosi vagy vidéki vállalatról van-e szó. A pénzügy és a szolgáltatás területén dolgozó coachok keresnek a legjobban, és azok, akiknek a tapasztalata meghaladja az öt évet. A legtöbb coach jövedelmének tíz százalékát teszi ki az ebből befolyt összeg, a legtöbbjük trénerkedik, tanácsadóként dolgozik.”

Dara Péter

A DGS Global Research ügyvezető igazgatója

„A kutatásban szerettük volna feltárni azt is, mely területeken folyik általában a coachingtevékenység, s ez elsősorban a konfliktuskezelés. Nem is csoda, hiszen a munkavégzés hatékonysága nagyban függ a kommunikáció, valamint az együttműködés eredményességétől, illetve az adott döntéssel szemben felmerülő kételyek, ellenérzések eloszlatásának sikerességétől.”

A Business Coach Szakmai Közösség elnöke

„A coachingóradíjakat a coach tapasztalata és az ágazat is befolyásolja, sőt az is, hogy fővárosi vagy vidéki vállalatról van-e szó. A pénzügy és a szolgáltatás területén dolgozó coachok keresnek a legjobban, és azok, akiknek a tapasztalata meghaladja az öt évet. A legtöbb coach jövedelmének tíz százalékát teszi ki az ebből befolyt összeg, a legtöbbjük trénerkedik, tanácsadóként dolgozik.”

Dara Péter

A DGS Global Research ügyvezető igazgatója

„A kutatásban szerettük volna feltárni azt is, mely területeken folyik általában a coachingtevékenység, s ez elsősorban a konfliktuskezelés. Nem is csoda, hiszen a munkavégzés hatékonysága nagyban függ a kommunikáció, valamint az együttműködés eredményességétől, illetve az adott döntéssel szemben felmerülő kételyek, ellenérzések eloszlatásának sikerességétől.” -->