A német kormány – szemre – igyekszik lemásolni a kínaiak által eredményesen alkalmazott stratégiát: mivel a nyersanyagok ellenértéke többnyire nyom nélkül elfolyik az afrikai kormányok kezén, ezért Peking katalógusból kínált infrastruktúrával, üzemekkel, kórházakkal, közlekedési és egyéb létesítmények szállításával tört magának utat – több esetben látványos sikerrel, mint ahogy arról a Financial Times Deutschland is beszámol.
Berlin Nigéria roppant gyenge áramellátását vette célba, és ígért látványos fejlesztéseket. A német lakosság kétszeresét számláló afrikai államban harmincad-annyi áramot termelnek. Első lépésben a 2000 megawattnál is gyengébb erőművi kapacitást futtatnák fel 6500 megawattra, részint megújuló energiaforrások (nap-szél-víz), részint az ország északkeleti részében építendő széntüzelésű, részint pedig olaj- és gáztüzelésű erőművekkel, a déli tartományokban.
Ha a terv megvalósul, akkor Németország fogyasztásának akár 10 százalékát is fedezni tudja a cseppfolyósított formában szállított nigériai földgáz révén. Ezzel legalább némileg lazítani tudná az Oroszországgal szembeni erős függőségét.
Moszkva ugyanis egyre szorosabbra igyekszik szorítani a hurkot: már az Európa ellátása szempontjából ugyancsak kiemelt jelentőségű Észak-Afrikában – Algériában és Líbiában – is pozíciókat szerzett, de a Gazprom Nigériában is a németek nyomában lohol, kínai és dél-afrikai befektetőkkel együtt. Megeshet, hogy Berlin a saját, afrikai energiabeszerzési terveinél is egyezkedni kényszerül Moszkvával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.