Az európai munkaadók a teljes bérköltség 5,3 százalékát költik a munkavállalók számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra – derült ki a Mercer friss felméréséből, amely 24 európai ország közel 800 vállalatának közreműködésével készült.
Azon országok vállalatai, ahol a közegészségügyi rendszer finanszírozása általános adóztatáson alapszik, ennél is többet költenek. Angliában a cégek például átlagosan 7 százalékot. Ezzel ellentétben azon országokban, ahol az egészségügyi rendszer finanszírozása a társadalombiztosításon keresztül történik, az átlagos munkaadói ráfordítás az összes bérköltség 4,6 százaléka. Az európai számok jó pénzbeli értéket képviselnek az USA-éval szemben, ahol is a munkáltatói egészségügyi juttatásokra történő ráfordítás a bérköltségek 15,4 százalékát teszik ki.
Az európai cégeknél egyébként a legáltalánosabb juttatás a vállalati táppénz, amelyet a vállalatok közel háromnegyede nyújt. Az összes válaszadó több mint fele ad jövedelemtámogatást hoszszú távú munkaképtelenséggel sújtott munkavállalói számára, míg az USA-ban szinte általánosnak számító fogorvosi juttatásokat az európai válaszadók csupán egyharmadánál több nyújtja.
Az európai cégek is a munkavállalók egészségének és termelékenységének javítását hivatott programok széles körét nyújtják, nevezetesen több mint fele egészségügyi szűréseket, tagságot tornatermekben, illetve egyharmada más testedzéssel kapcsolatos juttatásokat. Olyan munkavállalói támogatási programokat is nyújtanak, amelyek a kollégák személyes és a munkájával kapcsolatos problémáit oldják, dohányzásról történő leszoktatást segítő programokat és étrendi tanácsadást. A válaszadók fele ajánlja fel a szabadság rugalmas felhasználhatóságát, illetve ennél is többen a rugalmas munkaidőt.
Bár a Mercer felmérésében mindössze 16 hazai cég vett részt, így nem lehet általános következtetéseket levonni, mindenesetre az kiderült, hogy ezen vállalatok fele érdekelt a dolgozói egészségügyi programok költségnövekedésében, hiszen az egészségügyi kiadások a foglalkoztatók többségénél emelkedtek vagy változatlanok maradtak. Tízből közel hét vállalat gondolja úgy, hogy az elkövetkező években ezek a költségek még tovább növekednek. Azonban a munkáltatók többsége nem óhajt változtatni a munkavállalóknak nyújtott egészségügyi juttatási rendszerén, illetve annak finanszírozásán a költségek jövőbeni növekedésének ellenére sem. A megkérdezett magyar cégek átlagosan a bérek 6,1 százalékát költik egészségügyi juttatásokra, több mint kétharmaduk egyáltalán nem várja el, hogy az alkalmazottak hozzájáruljanak ezen költségekhez. Kiderült, a cégvezetők számára könnyen elérhetők a munkavállalói hiányzások szintjével kapcsolatos adatok, addig a betegségek okával kapcsolatos számok csupán a cégek felének elérhetők, és az ezen hiányzások okozta költségeket mutató adatokat is alig több mint egyharmaduk ismeri. A Mercer felmérése alapján Magyarországon az átlagos éves hiányzási napok száma 8,3, fő okként az érrendszeri a rákos, az ízületi megbetegedések és a stressz, illetve a mentális problémák említhetők meg.
Ha a felmérés összes résztvevőjének válaszát nézzük, akkor az európai tendenciák jól mutatják, hogy az egészségügyi juttatások és szolgáltatások nyújtásával összefüggő egyik kulcsfontosságú cél a kiváló képességű tehetségek vonzása és megtartása, azonban az egészségügyi kockázatok menedzselése és a termelékenység, a teljesítmény javítása is igen fontos.
Steve Clements, az európai egészségügyi felmérés igazgatója szerint a válaszadók több mint kétharmada véli úgy, hogy nehezebben tudnák megtartani a legkiválóbban teljesítő munkavállalókat, ha nem nyújtanák az egészségügyi juttatások széles körét. Az egészségügyi programokat főként a kelet-európai fejlődő országokban tekintik úgy, mint a munkaerő megnyerésének egyik fő eszközét, mivel a nyugati gazdaságokba történő kivándorlások következtében hiány lépett fel a tehetséges munkaerők piacán. Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állami egészségügyi ellátás viszonylag gyenge, ott az egészségügyieket a vállalat legértékesebbek juttatásaiként tartják nyilván. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.