Pizsamában is kisétálhat a kórházból - Betegjogi patthelyzet

Szeptember 29-én az RTL esti híradója számolt be arról: egy férfit állítólag pizsamában, papucsban tettek ki az Állami Egészségügyi Központból (ÁEK, korábbi Honvéd Kórház), miután úgy látták, nincs szüksége ellátásra. A férfi órákon keresztül bolyongott az utcán, később rosszul lett és mentővel vitték ismét kórházba. A férfit azért került az ÁEK-be, mert korábban már kétszer stroke-kal ápolták ebben az intézményben. Élettársa másnap látogatta meg, de már nem találta ott, az intézményben egyik osztályról a másikra küldték. Az esetet jelenleg az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálja.

Az eset számtalan kérdést vet fel: jogszerű, és ha igen, emberséges-e egy beteget – még ha nem is szorul orvosi kezelésre – pénz nélkül, papucsban, pizsamában elbocsátani a kórházból? Hogyan fordulhat elő, hogy egy kórház személyzete nem tudja, egy adott személyt az intézményben kezelnek-e és ha igen, hol? Továbbá felmerül az a kérdés is: ha a fentivel ellentétes módon egy beteg zavart tudatállapotban, nem megfelelő öltözetben szeretne kisétálni a kórházból, jogosult-e az intézmény személyzete arra, hogy ebben megakadályozza?

Eddig nem érkezett a Honvéd Kórházzal kapcsolatban említett esethez hasonló panasz, olyan azonban előfordult, hogy egy nem teljesen beszámítható idős beteget hagytak szabadon bolyongani a városban – mondta el dr. Nagy Ferenc betegjogi képviselő. Amint egy páciens bekerül az egészségügyi intézménybe, minden, vele kapcsolatos eseményt (áthelyezés, elbocsátás, stb.) hivatalosan rögzíteni kell. A beteg megfelelő követését célozza a pár éve bevezetett azonosító karszalag is. A szakember szerint az elmúlt években csak néhány hasonló adminisztratív hiba történt és ezek mindegyik a nyilvánosság elé került.

Az esetek elbírálásakor figyelembe kell venni, hogy a kórházban meghozott döntések a beteg beleegyezésével történnek, a kórházi dolgozók kötelessége, hogy a páciens állapotának megfelelően, érthetően és egyéniesített formában értesüljön a vele kapcsolatos történésekről. 

Nagy Ferenc tapasztalata szerint a legtöbb problémát éppen a nem megfelelő kommunikáció okozza, a betegek gyakran fordulnak hozzá azzal, hogy az intézményben ingerülten vagy udvariatlanul beszéltek velük. Tudni kell – teszi hozzá a betegjogi képviselő – hogy a tisztességes bánásmód is a betegjogok közé tartozik, a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.

Ennek megfelelően célszerű lenne, ha a nagy számban dolgozó biztonsági őrök odafigyelnének arra, hogy az esetlegesen nem beszámítható betegek ne hagyják el hálóingben, papucsban a kórházat. Az egészségügyi dolgozóktól elvárható, hogy a tudatállapot módosulását okozó gyógyszerekkel kezelt betegekre jobban odafigyeljenek – kikísérjék őket a mosdóba, stb. A beteg ugyan elvileg akár pizsamában is kisétálhat a kórházból, az emberi méltóság megőrzése szempontjából kijelenthető, hogy ennek nem szabadna megtörténnie – szögezte le Nagy Ferenc.

A hírekben hallott eset kapcsán felmerül, hogy a beteg ellátáshoz való joga nem sérült-e azzal, hogy nem vették fel a kórházba – mondta Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért betegjogi programjának vezetője. A jogász kijelentette: képmutatónak tartja, hogy az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) nyilatkozata szerint csak akkor végeznek az ügyben belső vizsgálatot, ha  a beteg vagy hozzátartozója hozzájárul ahhoz, hiszen ebben az esetben képmutatás éppen a beteg jogainak védelmére hivatkozni a kórház felelőssége megállapítása kapcsán. Hozzátette: a beteget nem szabadna kiszolgáltatott állapotban magára hagyni, erre egyrészt az emberi méltóság tisztelete, másrészt a Hippokratészi eskü is kötelezi az orvosokat.

Ami a helyzet általános szabályozását illeti: a betegnek jogában áll elhagyni az intézményt, amennyiben ezzel nem veszélyeztet másokat, feltéve, hogy erről a döntéséről tájékoztatja a kezelőorvosát. A kórház részéről a dilemma lényege, hogy ha a beteg megszegi a fenti, egészségügyi törvényben rögzített szabályt, akkor sem korlátozhatja a pácienst személyes szabadságában. Vagyis például egy recepciós vagy akár orvos nem tartóztathatja fel a pizsamában kifelé igyekvő beteget.

Ha egy beteg úgy dönt, hogy elhagyja a kórházat, az intézménynek a döntését tiszteletben kell tartania. Ugyanakkor előnyös, ha az orvosok meggyőződnek arról, hogy a beteg biztonságban hazaér-e, bár nem várható el a dolgozóktól, hogy minden páciens útját feltérképezzék – jelentette ki Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) elnöke. Azoknál a betegeknél, akiknél felmerül, hogy cselekvőképességük a kezelés során módosul, a kórházi személyzetnek kötelessége a fokozott gondoskodás.

Hozzátette: a kórházba történő felvételt követően minden eseményt dokumentálni kell, erre az EBF rendszeresen felhívja a figyelmet. A történések megfelelő rögzítése védelmet jelent az intézmények számára az esetleges későbbi nézeteltérések során, hiszen utólag nehezen rekonstruálható a döntések háttere. Ami a konkrét ügyet illeti: amennyiben orvos-szakmai kérdések is felmerülnek (erre nagy az esély), független szakértői vizsgálatra kerül sor, az eset elbírálása több hétig tart majd.

A betegjogi képviselők nevei és rendeléseik adatai a tevékenységüket felügyelő közalapítvány honlapján találhatóak meg.   A betegjogi képviselők munkájával kapcsolatban kérdésekkel fordultunk az Egészségügyi Minisztériumhoz, választ a cikk megjelenéséig nem kaptunk.