A beruházótól független ellenőrző mérnök megbízását az Európai Beruházási Bankkal kötött hitelszerződés írja elő, ez a bank finanszírozza jelentős részben a metróépítést.
A portál úgy tudja, hogy a független mérnök elsősorban azt kifogásolta, hogy a DBR Projektigazgatóság hogy járulhatott hozzá egy olyan műszaki megoldáshoz a Gellért téri úgynevezett átkötő (vonatfordító) alagútnál, amelyet életveszélyesnek minősített.
Az alagútfúró pajzsokat augusztusban állította le a közlekedési hatóság a Gellért térnél, a kivitelező Bamco ugyanis az eredeti tervhez képest nem épített meg egy (a két fúrt metróalagút közötti) átkötő alagutat, hanem azt később, a metrópajzsok áthaladása után szerette volna megépíteni.
A későbbi építés azonban a DBR Projektigazgatóság szerint a megengedettnél nagyobb süllyedéseket, ezáltal épületkárokat okozhatott volna, egy esetleges omlás pedig a járókelők, valamint az alagútban dolgozók életét veszélyeztette volna.
A Bamco és a DBR végül megegyezett, és a jelenlegi, a közlekedési hatósághoz beadott tervek szerint mégiscsak a pajzsok áthaladása után lesz megépítve az átkötő alagút, ami egyben azt is jelenti, hogy a pajzsok hamarosan elindulhatnak.
A független mérnök abban látja a másik problémát, hogy ha a pajzsok elindulnak, és akkor érnek oda a Fővám téri állomáshoz, amikor az még nem kész a pajzs fogadására, akkor a BKV-hoz tartozó DBR-nek napi 50 millió forint kötbért kell kifizetnie a Bamco számára. (Egy egyhónapos állás 1,5 milliárd forintba kerülne.)
Az Index úgy tudja, hogy a DBR álláspontja most az, hogy a Gellért téri átkötő alagút mégis a pajzsok áthaladása után épülhet meg, ám az eredeti Bamco tervhez képest egy kevésbé veszélyes munkamódszerrel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.