A válságban sem az olcsó kell

A turisták várhatóan ritkábban utaznak, s ez alatt az idő alatt minőségi szálláshelyet és kiszolgálást igényelnek. Ez utóbbiban a magyar szállodaipar és vendéglátás nem éppen erős, annak ellenére, hogy egy turista benyomásait 80 százalékban a személyzet és csak 20 százalékban a környezet és felszereltség határozza meg – hangsúlyozta lapunknak a szakember. A benyomás pedig meghatározó, hiszen ezek alapján ajánlanak egy-egy desztinációt, illetve hotelt másoknak. Azok a szolgáltatók, amelyek ezt nem veszik figyelembe, s képtelenek a vendégek megtartására, a gazdasági körülmények hatására tömegével mehetnek tönkre.

Hasonló tendencia folyik az alacsonyabb kategóriás szállodák piacán hazánkban: a két vagy ennél kevesebb csillagot viselő hoteleket főként alvásra használják. A turisztikai trend – főleg a belföldi utazók körében – a wellness felé tolódott, így szinte kizárva a vendégforgalomból a vizes szolgáltatás nélküli házakat. A magyar idegenforgalom számára az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy még mindig olcsó desztinációként tartják számon – válaszolt a Világgazdaság kérdésére Robert Rogner, a hévízi Rogner Hotel & Spa Lotus igazgatója. E szerint a legfontosabb, hogy a hazai szállodák és turisztikai szolgáltatók a valódi minőségre helyezzék a hangsúlyt.

A prémium szolgáltatások sikerét a nemzetközi szállodai tendenciák is igazolják: hihetetlen népszerűségnek örvendenek a divatvilágban ismert tervezők nevével fémjelzett szállodák, mint az Armani Hotels, Bulgari és a Palazzo Versace Hotel. S egyre több hívet szereznek a környezetbarát, úgynevezett green hotelek is.

Az idegenforgalmat 1995 óta világszerte folyamatos növekedés jellemezte, ez 2007 végéig évente 4,2-4,5 százalék körüli bővülést jelentett, ezenfelül a múlt év kivételesnek bizonyult világszerte: a turizmus forgalma 6 százalékkal bővült. A 2008-as adatok azonban kevésbé biztatóak: bár az év első hat hónapja még közel 4 százalékos bővülést mutatott, a főszezonnak számító július és augusztus már jócskán alulteljesített, júliusban világszerte mindösszesen egyszázalékos növekedést ért el az iparág. A kevésbé kedvező adatok mellett bizonyos tendenciák mégis optimizmusra adnak okot, mint például az ázsiai országokban rejlő potenciál, hiszen Kína vagy India újabb dinamikát adhat, valamint kedvező jelként értékelik a szakemberek, hogy az utazás ma már inkább a hétköznapok része, semmint luxus. A következő években nagyobb befektetésre lesz szükség a minőségi munkaerőképzés, a kutatás és innováció, valamint a márkaépítés terén – foglalta öszsze a konferencián Arthur Oberascher, az Európai Turisztikai Bizottság elnöke.
Az év első kilenc hónapjában a külföldi vendégek magyarországi fogyasztása 14 százalékkal, 815 milliárd forintra emelkedett az előző év ugyanazon időszakához képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb beszámolójában. Összesen 31 millió látogató érkezett Magyarországra, s 78 millió napot töltött el nálunk. A külföldiek egynapos látogatásából származott a bevételek 29 százaléka, ez tavalyhoz képest 28 százalékos növekedést jelent.