Kritikus a kórházak ápolóhiánya

Az ápolóhiány pótlásáról, a közmunkások munkába állásáról jövő kedden egyeztet a szaktárcával a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) - mondta a VGO-nak a kamara mai konferenciáján Balogh Zoltán elnök. Erről szeretnének egyeztetni a szaktárca illetékeseivel a jövő héten - tette hozzá. Úgy látja: szűk területen (például ágynemű húzás) komoly tehertől mentesülhetnének a szakképzett ápolók, akik azt végezhetnék, amire képesítésük van. Ám tény: hiányzik az ápolói munka kompetenciáinak meghatározása, amit a parlament előtt lévő egészségügyi törvénymódosítások során önálló képviselői indítvánnyal kívánnak korrigálni.

A MESZK bírálja, hogy a múlt évi kórházi kapacitások csökkentését nem előzte meg a dolgozók sorsának rendezése, aminek következtében közel hétezer embert küldtek el az egészségügyből, s akiknek sikerült más ágazatban elhelyezkedni, ma már nem kívánkoznak vissza. Ugyanis az ápolói szakmai fizikailag és pszichésen is megterhelő, családbarátnak cseppet sem mondható. A munkafeltételek rosszak, hiányosak a korszerű ápolási eszközök, a védőruhák. Sem szakmai, sem anyagi jövőképük nincs a pályán lévőknek, ezért immár a 26. órában sürgősen lépni kell. Annál inkább, mert nincs, aki a nyugdíjba vonulók munkáját átvegye. Példaként említette a műtős szakasszisztensi hivatást, ahol az átlagéletkor 43 év, s jövőre várhatóan közel hatvanan mennek nyugdíjba. holott csupán ketten végeznek az iskolában. Kevés a pszichiátriai szakápoló, aminek egyik oka, hogy "fűnyíróelv" alapján eltörölték az egészségügyi bérpótlékokat. S ugyan miért menjen valaki például pszichiátriai osztályra, ahol nagyon kemény feltételek között kellene dolgoznia.

A kamara javasolja azt is: határozzák meg az egyes szakterületekhez kötelezően szükséges létszám szükségletet, s az is fontos lenne, hogy ezt tegyék meg a járóbeteg szakellátásban is. Az elnök szerint 2010-re várható az ápolókrízis csúcspontja, hiszen akkor várhatóan sokan mennek el nyugdíjba azok, akik 14 évesen kezdték a szakmát. Régebben ugyanis munka mellett lehetett szakképesítést szerezni, így két év múlva 1200-1400, negyven-negyvenöt éves munkaviszony után hagyják majd el a pályát, s csupán 150-200 ápoló végez majd. Balogh Zoltán bírálta a képzési rendszert is, mint mondta: számos magániskolával kötnek szerződést a munkanélküliek átképzését szervező munkaügyi központok, ám ezek többsége nem üti meg a szükséges színvonalat. A hároméves iskolát nem lehet egy év alatt "letudni" - tette hozzá.

Ugyanakkor pozitívumnak tartja, hogy uniós forrásból jövőre elkezdődhet a vállalkozás ösztönzés, amelyre sok más szakma között védőnők, fizikoterápiás szakemberek, gyógytornászok, otthoni szakápolók jelentkezhetnek. Sokat várnak a Társadalmi Megújulás Operatív Programtól is, amelyből ugyancsak biztosítanak pénzforrást az egészségügyi humán erőforrás fejlesztésére.