Fegyvert lábhoz! Az ismeretlen versenytilalmi megállapodásról

Míg az ügyek gyakorisága várhatóan nő – és akár évente hétmilliárd dollárnyi értékű, hazai vállalatokat érintő tranzakcióhoz kapcsolódóan jelenthetnek rizikót – a sértettek ritkán fordulnak bírósághoz, mert a joggyakorlat a jelenség újdonsága miatt kiszámíthatatlan, az ügyekkel járó nyilvánosság pedig üzleti érdekeket sérthet – állapítja meg a Nógrádi Ügyvédi Iroda a közelmúlt hazai jogi gyakorlatának áttekintése alapján.
 
A versenytilalmi megállapodásokról bár ritkán esik szó, igen gyakori elemei a cégek felvásárlásával vagy speciális know-how átadásával járó ügyleteknek. A megállapodások lényege, hogy a felek megegyeznek arról, hogy egyikük – meghatározott ideig és földrajzi területen, meghatározott módon, illetve formában – valamilyen tevékenységet nem fejt ki, ezzel tulajdonképpen átadja a terepet, a piaci lehetőséget a másik szerződő félnek.

Ilyen megállapodások sokszor szerepelnek olyan cégeladásoknál, ahol a vevő – érthető okokból – nem szeretné, hogy akitől megvette a jól prosperáló, értékes céget, másnap új néven és arculattal új vállalkozást alapítson, és a régi, jól működő cégnek újdonsült versenytársa legyen. De ugyanez az igény fogalmazódik meg számos speciális tudást, vagy szerzői jogot érintő megállapodás keretében is, ahol a tranzakció értékét pont az átadott tudás adja, valamint az, hogy az átadó lemond ennek használatáról.
 
"Tapasztalataink szerint növekvő tendenciát mutat ezeken a gazdasági területeken mind a versenytilalmi kikötések alkalmazása, mind pedig az ezek megsértéséből származó jogviták száma– állítja Dr. Nógrádi Péter, az általa vezetett Nógrádi Ügyvédi Iroda felmérésére támaszkodva. Számos középvállalattá fejlődött cég mostanában éri el azt a méretet, amikor az alapítók eladják a céget, és a vevő kéri a versenykorlátozást. Azonban gyakran előfordul, hogy a korábbi cégvezető és alapító – mivel rájön, hogy máshoz nem ért (vagy eleve eltervezett módon) – újraépít egy hasonló céget és ezzel megszegi a korábban aláírt vállalását" – világít rá a folyamatra Dr. Nógrádi Péter.
 
A jogász szerint talán ennek tudható be az is, hogy a hazai bírói gyakorlat is egyelőre csak tanulja ezeket a kikötéseket, és bizonytalan, hogy helyt ad-e az ilyen keresetnek vagy a verseny szabadágára hivatkozva elutasítja azt.