Távmunka – Külső tényező hatására "vállalják be" a cégek

A vizsgálat során a CyberSoft Systems hat esettanulmányt készített, amelyben részletesen felmérte, milyen szerepet kap a távmunka az olyan szervezeteknél, mint a Központi Statisztikai Hivatal, a HUMANsoft Kft, az örkényiek közössége, a British Telecom, a Bátonyterenyei Adatrögzítőközpont vagy a Deloitte Magyarország.

A munkakörök jelentős része, illetve az egyes munkakörökhöz tartozó bizonyos munkafolyamatok komoly hányada atipikus módon is végezhető, a már ismertetett keretek között. A távmunka sokféle munkakört érintett: szoftverfejlesztés, support, adatgyűjtő, -rögzítő, programozó, grafikus, designer, kutató, pénzügyi elemző, call-center, piackutatás, telemarketing tevékenység, hardver szerviz, könyvelés, számlázás, program- és rendszerfigyelés, fordító, Sales, tanácsadás, oktatás.

Az Oracle üzletfilozófiája szerint minden munkakör ellátható otthonról, azokon a területeken, ahol a cég dolgozik. Általában jellemző, hogy olyan nemzetközi cégeknél, ahol az anyavállalatnál alkalmaznak atipikus megoldásokat, jóval hamarabb jelenik meg és könnyebben terjed az atipikus munkavégzés.

Jelenleg leginkább a monoton, egyszerű adatfeldolgozási munkák (melyek végzéséhez alap-vető számítástechnikai ismeretek és rövid betanulás is elegendő) és a vezetők, valamint a szabadúszó szellemi tevékenységet végzők dolgoznak távmunkában. Nincs olyan végzettségbeli jellemző, ami egyértelműen kvalifikálna valakit az atipikus munkavégzésre, még egy cégen belül is előfordulhat, hogy a vezető és egy betanított munkás is távmunkás.

Nem határozható meg egyértelműen olyan szervezet, ahol nagyobb az esély a távmunkára, mivel még az egyébként ebből a szempontból rugalmatlannak tartott közszférai intézményeknél is akadnak példák ilyen kezdeményezésekre.

A rugalmas munkaformák bevezetésének menete általánosnak mondható, sőt, ha ezek közül a lépések közül valamelyik hiányzik, illetve nem körültekintően végzik el, az rendszerint a program sikerességére komoly negatív hatással jár.

Kiemelt kockázati tényezőként szerepel több helyen a vezetési gyakorlat hiánya a kivitelezés, a teljesítménynormák és az ellenőrzés területén. Gyakran előforduló hiba, hogy a távmunkások tekintetében a szokásosnál szigorúbb munka-elszámolási és –értékelési szempontok érvényesítését irányozza elő, azaz a feladatalapú elszámolás helyett a hagyományos kontrollfolyamatok újraértelmezésére törekednek.

A cég által vizsgált hazai példák még egy érdekes tanulsággal szolgálnak: mindenhol volt valamilyen külső inger, leginkább pályázat az, ami lökést adott az átalakulásnak. Valószínűleg amíg a vállalkozásoknál nem ér el egy bizonyos szintet az atipikus formák ismertsége, addig ez a helyzet nem is fog megváltozni.