Túszul ejtett digitális platform

- December 1-jén az RTL Klub és a TV2 nélkül indult el a digitális földfelszíni televíziózás Magyarországon. Miért nem tudnak megegyezni a két kereskedelmi televízióval?
- Az AH nyitott volt a megegyezésre, de a TV2 és az RTL Klub gyakorlatilag túszul ejtette a digitális átállást a saját érdekeikre koncentrálva. Ez a két televízió birtokolja a mintegy 70-80 milliárd forintos tévés reklámpiac 80 százalékát, és meg akarják őrizni ezt az arányt, ezért dönthettek úgy, hogy nem mennek föl december 1-jén a digitális platformra. A koncessziós díjaikat is csökkenteni szeretnék, így a digitális átállás elindulásával egy időben azonnal megkérték az ORTT-t, hogy felezze meg az analóg licencük díját. Ez évente 900 millió forintos megtakarítást jelentene csatornánként. Emellett azt is el szeretnék érni, hogy több csatornájuk is lehessen a platformon, ám a médiatörvény jelenleg ebben megakadályozza őket.
- Úgy gondolom, ez utóbbi elsősorban a következő médiatörvényen múlik.
- Ez így van, de hogy könnyebben elérhessék a céljukat, úgy döntöttek, hogy ellehetetlenítik a digitális platformot. Ezzel problémát kreáltak a politikusok és mások számára is. Most abba a pozícióba kerültek, hogy azt mondhatják, nem csatlakoznak, amíg nem tudják biztosítani a saját előnyeiket.
- A tévék azzal érvelnek, azért nem írják alá a szerződést, mert az Antenna visszaél az erőfölényével, nem vállal garanciát például arra, hogy hány emberhez jut el a szolgáltatás, és túlságosan hosszú távra akar szerződni.
- Leszögezném: nem diktálunk olyan feltételeket, amelyek ellentmondanak a versenytörvénynek. Nemzetközi szabványok alapján alakítottuk ki a platformhoz való csatlakozás szabályait mind az időtartam, mind a minőség, mind az egyéb kötelezettségek tekintetében. Például Nagy-Britanniában a piaci gyakorlatnak megfelelően 12 éves vagy még ennél is hosszabb szerződéseket kötnek ezen a piacon. Minőség tekintetében pedig többet vállaltunk, mint az analóg sugárzásnál.
- A tévéknek azonban százmillió forintokat kell ezért fizetniük. Miért nem tudhatják, eljut-e a pénzükért a műsor a né-zőkhöz?
- Európában sehol nincs arra példa, hogy ennek a szolgáltatásnak az ára a nézők számától függjön, természetes folyamat, hogy egyre több ember nézi a digitális műsort. Mi sávszélességet árulunk, nem nézőket, ennek ellenére a következő három évben kétmilliárd forintot költünk a platform népszerűsítésére. A kereskedelmi tévék azonban ebben sem szeretnének részt venni. Amikor megkérdeztem őket, hogyan népszerűsítenék a platformot, visszakérdeztek: mennyit fizetnénk nekik, hogy így tegyenek?
- Önnek akkor is meg kell egyeznie velük, ha sikerre szeretné vinni ezt a platformot. Van erre remény?
- Mindenképp meg kell egyeznünk, a többi tévé ugyanis a két nagyra vár, mondván, önmagukban kicsik ahhoz, hogy egyedül felmenjenek a platformra. A két nagy kereskedelmi tévé is ott akar lenni egyébként, de diktálni szeretnék a feltételeket: nemcsak nekünk, de a politikusoknak, az államnak, az adófizetőknek is.
- Tárgyalnak most is a TV2-vel és az RTL-lel?
- Jelenleg a digitális átállásról szóló törvény miatt nem adhatunk el nekik kapacitást. December 1-je előtt viszont tárgyaltunk, de rajtunk kívül álló okok miatt eléggé korlátozott mértékben. Például az RTL november közepéig nem állt szóba velünk, a későbbi felső vezetői tárgyalásokat pedig lemondta. Ráadásul a megbeszélésre egyetlen döntéshozót sem küldött az RTL, csak az ügyvédeit.
- Mennyit veszít az Antenna, ha nem tudnak dűlőre jutni?
- Ha 4-5 hónapig késne a megegyezés a kereskedelmi televíziók digitális platformra történő felkerüléséről, ez az AH-nak körülbelül 200-300 millió forintos bevételkiesést okoz.
- A digitális televíziózást kezdetben azzal népszerűsítették, hogy nagyon sok televízió ingyen elérhető lesz, egyelőre azonban a Duna TV HD- és a Duna II Autonómia SD-adásán kívül csak két fizetős tévé, az ATV és a Hír TV került fel a platformra. Mi ennek az oka?
- Hogy fizetni kell ezekért a műsorokért, az nem az Antenna, hanem az ATV és Hír TV döntése volt. Ennek az az oka, hogy bevételeik nagy része kábeltévés előfizetési díjakból származik, és nem kockáztathatták, hogy elveszítik ezeket a forrásokat. Bízunk benne, hogy hamarosan növekedhet az előfizetési díj nélküli kínálat, és első lépésben a platformon meg tud jelenni az összes közszolgálati csatorna.
- Magyarországon a televíziók többsége, például a Filmmúzeum, a Music TV és társai a Hír TV-hez hasonló bevételi modellel működnek. Milyen tévék lesznek így ingyenesek?
- Európa nagy részében, úgy látjuk, a digitális modellel kétszer, két és félszer annyi előfizetési díj nélküli televízió válik elérhetővé a nézők számára, mint korábban. Jelenleg maximum három szabadon fogható földi televízióadás ingyenes Magyarországon. A digitális átállással azonban a számuk 6-8-ra nőhet. Hogy pontosan mely televíziókról van szó, arról még nem szeretnék beszélni, mert jelenleg is folynak a tárgyalások mind a Magyarországon jelen lévő, mind más külföldi médiatársaságokkal.

A november 14-i tárgya-láson mindkét cég felső vezetői szinten képviseltette magát, ezt követően még három személyes egyeztetésre került sor, ebből kettő alapvetően a szerződés jogi részleteivel, áttanulmányozásával foglalkozott, emellett még egy felső vezetői egyeztetésre is sor került, és mindeközben további levélváltások is történtek.

Az Antenna ezek során tett ugyan néhány módosítási javaslatot, de az RTL számára kiemelkedő jelen-tőségű kérdésekben nem állt elő olyan ajánlattal, amely érdemben változtatott volna a szerződéses feltételeken – állítja a kereske-delmi tévé.

Az RTL azokat a vádakat is elutasítja, amelyek szerint kivárásra játszik, hogy ezzel érje el, a médiatörvényt számára kedvező módon módosítsák, illetve, hogy a csatlakozás halasztásával a földi frekvenciákhoz kapcsolódó milliárdos nagyságrendű kifizetéseik mérséklését várja, miközben a digitális platformhoz való csatlakozás ennek töredékébe kerül, csak százmilliós nagyságrendű kiadásokat jelentene.

Az RTL szerint a szerződéskötés elmaradásának egyedüli oka, hogy a felek nem tudtak megegyezni

a feltételekben.

A november 14-i tárgya-láson mindkét cég felső vezetői szinten képviseltette magát, ezt követően még három személyes egyeztetésre került sor, ebből kettő alapvetően a szerződés jogi részleteivel, áttanulmányozásával foglalkozott, emellett még egy felső vezetői egyeztetésre is sor került, és mindeközben további levélváltások is történtek.

Az Antenna ezek során tett ugyan néhány módosítási javaslatot, de az RTL számára kiemelkedő jelen-tőségű kérdésekben nem állt elő olyan ajánlattal, amely érdemben változtatott volna a szerződéses feltételeken – állítja a kereske-delmi tévé.

Az RTL azokat a vádakat is elutasítja, amelyek szerint kivárásra játszik, hogy ezzel érje el, a médiatörvényt számára kedvező módon módosítsák, illetve, hogy a csatlakozás halasztásával a földi frekvenciákhoz kapcsolódó milliárdos nagyságrendű kifizetéseik mérséklését várja, miközben a digitális platformhoz való csatlakozás ennek töredékébe kerül, csak százmilliós nagyságrendű kiadásokat jelentene.

Az RTL szerint a szerződéskötés elmaradásának egyedüli oka, hogy a felek nem tudtak megegyezni

a feltételekben. -->