A vevő az így megtakarított összeg többszörösét „bukja el” az elszabadult fűtési költségek miatt, miközben akár 60%-ot is spórolhat.A riasztó ütemben dráguló energiaárak mellett kifejezetten rossz lépésnek tűnik, ha az építtetők a szigetelésen spórolnak. Márpedig az emberek pontosan ezt teszik néhány szakember szerint.
A legtöbben megragadtak a 70-es, 80-as évek szintjén – fogalmazott Kecső Zoltán, a Magyar Expandált Polisztirolgyártók Szövetségének (MEPS) elnöke. – Az akkori energiaárak mellett végső soron mindegy volt, hogyan szigetelik a házak külső falait, ezért vagy egyáltalán nem tették meg, vagy 3-4 cm vastag szigetelést raktak rá. Ezt azonban jócskán túlhaladta az idő; ezzel nem, hogy spórolni nem lehet, ez egyenesen pazarlás.
A MEPS szerint egy átlagos lakásnál már a jó homlokzati hőszigeteléssel is akár 60 százalékkal is csökkenthetők a fűtési költségek. A 80-as években nagy számban épült, úgy nevezett B30-as falú épületek esetében ugyanis az a gyakorlat alakult ki, hogy 5 cm vastag tetőtéri hőszigetelést alkalmaztak, így egy ilyen lakást 45 ezer kWh energia elhasználásával lehet megfelelően felfűteni.
Ugyanez az épület a mai igények szerint felújítva, 12 cm vastag homlokzati és 25 cm vastag tetőtéri hőszigeteléssel, már 14 ezer kWh/év energiával is beéri. Gyakran fordul elő, hogy az új építésű házak, lakások esetében éppen a hőszigetelésen spórolnak, hogy így csökkentsék a költségeket. Ez azonban csalóka dolog, mert a megspórolt költségek többszörösét kell megfizetni energiadíj formájában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.