Az egészségügyi valóság érdekesebb a kórházi sorozatoknál

A kisméretű, alig látható feliratok egyébként hazánk polgárait zavarjak a leginkább: itthon a nézők háromnegyedének akad problémája ezzel. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az egészségügyi valóság érdekesebb a kórházi sorozatoknál: többen néznének beszélgetéseket, dokumentumfilmeket és valóságshow-kat, mint House-t, Meredith Grey-t vagy Ross doktort. Ha már sorozat, akkor viszont a külföldi szériák mindenütt verik a hazaiakat. Sokan még valódi műtéteket is szívesen végignéznének, a magyarok azonban ebben a kérdésben a legkonzervatívabbak a kontinensen. Az is kiderült, hogy a tévékészülék sokak szerint alkalmas lenne orvosi távkonzultációk közvetítésére is.

A UPC anyavállalata idén immár sorban az ötödik alkalommal végeztette el a Pán-európai Televíziós Felmérést. Az európai nézőközönség televíziózási szokásait kutató felmérések során, az elmúlt években, a Research International vezető nemzetközi piac- és közvélemény-kutató intézet segítségével megvizsgálták már a karácsonyi ünnepek alatti tévézési módokat, a hír- és tájékoztató műsoroknak a nézők által érzékelt hitelességét, a kereskedelmi és közszolgálati csatornák illetve az egyes műfajok kedveltségét, valamint a szülők hozzáállását gyermekeik tévé előtti ücsörgéséhez. (A korábbi felmérések eredményei a www.upc.hu/rolunk/felmeres oldalon olvashatóak.) 

Az idén, az európai lakosság folyamatos elöregedésére tekintettel, arról kérdezték 11 európai ország mintegy hatezer nézőjét, hogyan fogadják az olyan, tévézést segítő kiegészítő szolgáltatásokat, mint a feliratozás, nyelvválasztás, nagyítási lehetőség, illetve milyen újítások könnyíthetnék meg számukra a tévénézést most és a későbbiekben. A pán-európai felmérés arra is választ keresett, hogyan vélekednek a nézők az egyre gyarapodó orvosi sorozatokról és magazinműsorokról.

Alig látható képernyőfeliratok

A felmérés eredménye szerint a tévéképernyőn megjelenített feliratokkal kapcsolatban Európa-szerte a legnagyobb gond, hogy a szöveg nem elég kontrasztos, ezért nem különül el kellőképpen a háttérképtől (a válaszadók 31%-a kifogásolta), illetve hogy a képernyőfelirat (29%) és a teletext szövege (18%) túlságosan apró. Ez a probléma a legtöbb esetben független a tévénézés távolságától (ami többnyire 2-4 méter), és nagyobb mértékben sújtja a kelet-európaiakat. Úgy tűnik, Európában leginkább (43%-ban) a magyar nézők érzékelik illetve tapasztalják túlzottan kis méretűnek a képernyőfeliratokat és a szövegek rossz kontrasztja is a csehek mellett minket zavar a legjobban (47%). Összességében nálunk mondták a legkevesebben azt, hogy semmi problémájuk nem akad a képernyőszövegekkel: a honi nézők háromnegyede talál bennük valami kifogásolnivalót.

Ilyen körülmények között nem csoda, ha ezeket a szolgáltatásokat a többség egyelőre alig használja. Noha a műsorok teletexten keresztüli feliratozása széles körűen elérhető, az európaiak több mint fele, idehaza pedig 42% soha nem él vele, és csak 32% (itthon 44%) kapcsolja be alkalmanként. Az aktuális tévéprogramot is a legkevésbé a teletextből keresik ki honfitársaink (bár még mindig 50%.ban), miközben a tévéújságokból 55%-ban tájékozódnak, a leggyakrabban (62%-ban) pedig már a weboldalakról gyűjtik be a szükséges információkat a műsorkínálatról.

Nagy az igény a kiegészítő szolgáltatásokra

A vizsgálatok alapján határozott többségi igény mutatkozik olyan kiegészítő szolgáltatások iránt, amelyek „akadálymentesítik” a televíziózást, mindenki számára megkönnyítik a teljes körű tartalmához való hozzáférést és így növelik a tévézés élményét. A leginkább vágyott kiegészítő szolgáltatások az alábbiak:

- nagyítási (zoom) funkció (a válaszadók 43%, idehaza 49%-a tartja fontosnak)

- felirat betűméretének és színének beállítása (38% ill. 49%)

- szinkron minden műsorhoz (27%, ezt a magyarok óhajtják leginkább, 50%-kal)

- feliratozási lehetőség minden műsorhoz (24% ill. 14%)

A kiegészítő szolgáltatásokat is egyértelműen leginkább a távirányítóval kezelnék a nézők, melynek használatát az európaiak elsöprő többsége (97%) egyszerűnek találja. Idehaza ugyanakkor az átlagot meghaladó az elégedetlenek aránya: az osztrákok után a legtöbben (5%) itt érzik úgy, hogy a távkapcsolót nehéz kezelni.

„A felmérés megerősítette, hogy az emberek a televíziót ma már többnek gondolják egyszerű szórakoztató és informáló eszköznél: egyre inkább kétirányú kommunikációra alkalmas készüléknek tartják. Mindemellett az olyan demográfiai folyamatok, mint a népesség fokozatos elöregedése is erősítik az igényt az újabb, megfelelő kiegészítő szolgáltatásokra” – elemezte az eredményeket Andrew Kearney, a UPC Broadband tévés szolgáltatásokért felelős alelnöke. Kiemelte: ”különösen a digitális televízió segíthet abban, hogy hasznos kisegítő lehetőségeket, ábrákat, nagyítási funkciót kínáljunk a nézőknek, ahogy a UPC is tette a digitális Elektronikus Műsorújság fejlesztésével. Ezek a kiegészítő szolgáltatások nagyban segítik az idősek és a testi fogyatékosok, gyengénlátók hozzáférését is a televízióval elérhető információkhoz” – tette hozzá az alelnök.

Az egészségügyi valóság érdekesebb a kórházi sorozatoknál

A nemzetközi felmérés második részében a televízióban látható egészségügyi, orvosi tájékoztatással, felvilágosítással illetve a burjánzó kórházi sorozatokkal kapcsolatos vélekedéseket gyűjtötték össze.  A sorozatok látszólagos népszerűsége ellenére a megkérdezett európaiak többségében (78%) inkább az egészségügyi témájú talk show-k, dokumentumfilmek és valóságshow-k iránt mutatnak érdeklődést, mint a fikciós tévésorozatok iránt (71%). Ez utóbbiak közül a külföldi produkciók (mint a Vészhelyzet, a Doktor House vagy a Grace klinika) lényegesen kedveltebbek (50%-ban), mint a hazai sorozatok (22%). Idehaza még az átlagnál is inkább favorizálják a nézők a külföldi műsorokat (59 kontra 18%). Hogy a színészekkel eljátszatott helyzetek helyett a valóságra nyitottabbak az emberek, azt az is jelzi, hogy a többség (56%) akár műtéteket is végignézne a képernyőn. Ebben a kérdésben hazánk polgárai a legkonzervatívabbak közé tartoznak, így a legnagyobb mértékben (49%) mondták azt, hogy semmiképpen nem néznének meg ilyen orvosi beavatkozásokat.

Orvosi tanácsok a tévén át

Az egészségügyi felvilágosító programok iránti igény mutatkozik meg abban is, hogy a válaszadók háromnegyede hasznosnak találja és szívesen nézne olyan műsorokat, amelyekben orvosok adnak gyakorlati tanácsokat betegségekkel és azok kezelésével kapcsolatosan. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a megkérdezettek több mint egyharmada szívesen venné, ha alkalma nyílna személyre szabott orvosi konzultációra a tévékészüléken keresztül. Ez a lehetőség ugyanis kisebb egészségügyi problémák esetén megkímélné őket az utazástól és a személyes megjelenéstől. További egynegyedük számára a távbeavatkozás és tanácsadás jó lehetőségnek bizonyulna sürgős elsősegélynyújtás esetén.