A bankot alapító konzorcium célja olyan biomarkerek (jelző molekulák) és módszerek kidolgozása szkizofrén betegeknél, amelyek célja a hatékonyabb, mellékhatásoktól mentesebb gyógyítás.
Nagy László akadémikus, a Debreceni Orvostudományi Egyetem professzora, a projekt szakmai vezetője a VGO-nak elmondta: a szkizofrénia előfordulási gyakorisága Európában - egy 2004-es vizsgálat szerint - 3 millió 687 ezer volt, hazánkban 53 ezer 280. Úgy számolható, hogy 10 ezer beteg közül öt ebben a kórban szenved. A betegség fiatal felnőtt korban kezdődik, hallucinációkkal, téveszmékkel társul, a beteg egyre inkább visszahúzódó.
A szkizofrénia első sikeres gyógykezelése 1952-re tehető, a legújabb irányelvek az úgynevezett atípusos antipszichotikumok alkalmazását javasolják. Mivel azonban az emberek számos tulajdonságban különbözőek, különböző módon hat rájuk a gyógyszer.
A most létrehozott konzorcium egyik feladata lesz olyan modellek kidolgozása, amelyekkel például a mellékhatások mérhetők, majd azok csökkentésének a megoldására fókuszálnak. A projektben alvállalkozókként részt vesz a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kórház, a fővárosi Nyírő Gyula Kórház, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
Németh György, a Richter Gedeon Nyrt. orvostudományi igazgatója elmondta: a cégnek komoly szerepe lesz a biobank létrehozásában. Ezek között említette az infrastruktúra megteremtését, az adat- és mintagyűjtés klinikai kutatói hálózat kiépítését, a biológiai minták elemzését. Molnár Mária Judit, a Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság elnöke úgy fogalmazott: fontos a hazai neurogenetikai diagnosztika harmonizálása, a diagnosztikai protokollok kidolgozása, valamint a molekuláris ismeretek oktatása a hazai neurológusok, pszichiáterek számára.
A SCHIZOBANK-ban klinikai adatokat (szociális körülmények, iskolázottság, táplálkozás, szenvedélybetegségek, társbetegségek, labor leletek, gyógyszerelés, gyógyszer mellékhatások) és biológiai mintákat gyűjtenek. Ez utóbbiak a DNS mintákat is tartalmazzák. A munkához a tavaly nyáron elfogadott, a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló törvény ad keretet.
A Richter Gedeon Nyrt. és a Debreceni Egyetem már korábban megkezdte az antipszichotikus gyógyszerek mellékhatásaként kialakuló metabolikus szindróma (pl. elhízás) molekurális markereinek azonosítását. A most létrejött biobank a legfontosabb lépés a komplex genomikus-posztgenomikus kutatás korában. Cél a betegségre való hajlamot befolyásoló gének kimutatása, a diagnózis felállítását gyorsító jelzőrendszerek azonosítása és az új terápiás és diagnosztikai lehetőségek fejlesztésének segítése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.