Megdöbbentő adatok a hazai fűtésköltségekről

Régiónkban a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók. A magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fűtésszámlájuk mintegy 35 százalékkal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai.
 
Ma egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák otthon, ami ház és lakás állományunk korszerűtlen szigetelésének, vagy a szigetelés teljes hiányának számlájára írható.

Erre való tekintettel a 2009. január 1-én hatályba lépett energia-hatékonysági kormányrendelet célja az, hogy energiahatékonysági beruházásokra ösztönözze a lakosságot és a fenntartókat. Eszerint Magyarországon is minden új építésű ingatlan adásvételi dokumentációjához kötelező csatolni az épületek energiahatékonysági tanúsítványát.
 
Háztatásaink energiahatékonyságát takarékosabb kazánok, vagy dupla üvegű nyílászárók alkalmazásával is javíthatjuk, de a legolcsóbb és legnagyobb megtérülést biztosító megoldás mégis a falak és a tető szigetelése.

"Válság idején a takarékosság a legjobb befektetés. A hagyományos technológiával épült házak átlagos energiaigénye ma négyzetméterenként hozzávetőleg 180–250 kilowatt évente, amely érték korszerű és innovatív szigeteléssel kétharmadára csökkenthető, így évente akár 60-70 százalékos energia-megtakarítást lehet elérni.” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A korszerű és innovatív szigetelőanyagok használatával azonban nemcsak a családi kasszát, de környezetünket és a légkört is óvjuk, mivel kevesebb főtőanyagot használunk fel, így pedig kevesebb  szén-dioxidot jutattunk a légkörbe.”  - tette hozzá.