Miért "adja el az állam az adatainkat?"

"Jogellenes adathasználat miatt pert veszített a Company Success Kft. a felperes TeleData Kft.-vel szemben: a Veszprém Megyei Bíróság a Company Success Kft.-t egyebek mellett 100 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte, illetve eltiltotta a további jogsértéstől, azaz a TeleTár-ban lévő adatok illegális felhasználástól. Az ítélet jogerős. Megnyugvással tölt el bennünket, hogy végre egy magyar bíróság is kimondta, a direkt marketing célokat szolgáló személyes adatok illegális felhasználása büntetendő.

Nemcsak azért, mert az ítélet védi üzleti érdekeinket, ezen belül a társaságunk tulajdonában lévő TeleTárban lévő személyes adatokat, hanem azért is, mert reményeink szerint az ítélet nagyobb védelmet nyújt azoknak az embereknek is, akik hozzájárultak vagy éppen tiltják adataik marketing célú felhasználását – olvasható a TeleData Kft. január 27-én kelt közleményében."

Felkerestük a Company Success Kft.-t, hogy kommentálja az ügyet, de a cég nem reagált kérdéseinkre.

A Company Success Kft. olyan magánszemély keresett fel, aki nem engedélyezte a direkt marketing küldemények fogadását – mondta Bartók János, a TeleData ügyvezető igazgatója, aki reméli: a döntés precedens értékű lesz. Mint mondta, százezer forint volt a kereseti érték, amit meg is ítéltek, az összeg nem az "elrettentést" szolgálta, a TeleData célja a figyelemfelkeltés.

Bartók János elmondta: kétféle adatbázist különböztetnek meg: a nyilvánosakat és a saját gyűjtésűeket. A nyilvános adatbázisok a telefonkönyv és a lakossági lakcímnyilvántartó (utóbbiból készítik a választás névjegyzékeket). A másik kategóriába a cégek által gyűjtött adatok kerülnek: nyereményjátékok, hűségprogramok keretében alakítanak ki listákat a direkt marketinget alkalmazó cégek. Ha a fogyasztó DM küldeményt kap egy cégtől jogában el megtudni, hogy milyen adatait tartják nyilván és honnan jutottak hozzá.

Ha a vállalat nem hajlandó elárulni, honnan származik az adat, mindenképpen az adatvédelmi biztoshoz fordulni. Ha a fogyasztó lemondja a küldeményt, attól a cégtől többé nem kaphat üzeneteket, de – hangsúlyozza az ügyvezető – ez nem azt jelenti, hogy mástól sem kap. Magyarországon nem létezik az úgy nevezett "Robinson lista", ha valaki minden DM üzenettől szeretne megszabadulni, a két nyilvános adatbázisban kell a tiltást bejelentenie. És persze ügyelnie, hogy semmilyen cégnek ne adjon meg adatot például egy nyereményjáték során.

Bartók János szerint a magyarországi direkt marketing piac mintegy 36 milliárd forintra rúg, ebből 5 milliárdot fordítanak adatbázis-építésre. A céges adatbázisok piaca jelentős, de csak mintegy tucat vállalat foglalkozik magánszemélyek adatbázisainak felépítésével.

A Company Success esete két problémát vet fel: egyet a fogyasztó, egyet az adatbázis tulajdonosa szempontjából – mondta el Csánk László, a Direkt Marketing Szövetség főtitkára. Ebben az esetben olyan személy is kaphat direkt marketing küldeményt, aki időközben töröltette magát az adatbázisból. Ha az adatok nem legális módon kerültek az adott céghez, az nem értesül a változásokról, megsértve ezzel a direkt marketing szabályait. Más oldalról az adatbázisok tulajdonosai pénzt és energiát fektettek a listák létrehozásába, amit a cégek engedély nélkül használnak.

A főtitkár hozzátette: a jogsértő cég által fizetett kártérítés nagyjából megfelel az adatbázisok legális beszerzési értékének. Csánk László leszögezte: a direkt marketing szabályainak megváltozásával egy esetleges fogyasztói panaszt a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálata követ, amely a fenti ítéletnél szinte biztosan szigorúbb büntetést von maga után, ha bebizonyosodik a szabálytalan adathasználat. A cégeknek ezért érdeke, hogy ellenőrizzék: jogszerűen összeállított adatbázist használnak, amely jogszerűen jutott hozzájuk.

A TeleData Kft. a szerzői jogi törvényre hivatkozva nyer pert, ez ugyanis kimondja az adatbázisok védelmét. Az ügy azt mutatja tehát, hogy míg az adatbázisoknak "jár" a védelem, addig a magánszemély nem rendelkezik ilyen eszközzel személyes adatainak biztosítására – elemezte az ügyet Jóri András adatvédelmi biztos. Mint mondta, jelenleg a büntetőtörvénykönyv vonatkozó paragrafusa szerint az állampolgárnak minden esetben bizonyítania kell, hogy jelentős érdeksérelem történt az adatok jogosulatlan használata során. A hatóság szempontjából ezek az egyedi esetek nem okoznak jelentős érdeksérelmet, a társadalomra azonban veszélyesek – szögezte le az adatvédelmi biztos.

Jóri András szerint megoldást jelenthetne, ha az ombudsmant bírságolási jogkörrel ruháznák fel vagy ha a Btk szigorúbban szankcionálná az egyéni eseteket is, amennyiben az üzletszerűség bizonyítható. Hozzátette: a direkt marketinggel kapcsolatos szabályozás eltér az átlagtól, mivel a legtöbb esetben az adatok felhasználásához az egyén hozzájárulása szükséges. Mint mondta, sokan fordulnak hozzá a kérdéssel: "miért adja el az állam az adataikat", hiszen a két nyilvános adatbázis szabadon használható, amennyiben az ügyfél ellenkezőleg nem rendelkezik. Ez viszont körülményes, hiszen a jegyzőt kell levélben megkeresni a tiltási szándékkal, illetve a magyarorszag.hu ügyfélkapuja segítségével is lehetőség van a tiltásra. Jóri András hozzátette: reméli, hogy a reklámszabályozás változása megkönnyíti az állampolgárok számára adatainak védelmét.