Óvatosan a devizahiteles perekkel

A bíróságnak milyen szempontok figyelembevételével van lehetősége beavatkozni a felek jogviszonyába? Van-e módja a szerződés módosításával csökkenteni a nehéz helyzetbe került adósok terheit?

A polgári törvénykönyv szerint a bíróság csak abban az esetben módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállt körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A szerződés bírói úton történő módosítására tehát csak kivételesen, három feltétel együttes fennállása – a felek közti tartós jogviszony, a körülmények szerződéskötést követő változása, érdeksérelem – esetén van lehetőség. Itt mindhárom feltétel adott, hogy a bíróság csökkentse a törlesztőrészletet, például úgy, hogy a törlesztésnél a devizavételi árfolyam helyett az eladási vagy az MNB által közzétett árfolyamon történő elszámolást írja elő, vagy meghosszabbítja a futamidőt stb.

Mindennek ellenére sem biztos azonban a per kimenetele. Ennek számos oka van. A legnyomósabb, hogy a bírói gyakorlat szerint csak olyan körülmények megváltozása ad okot a szerződés módosítására, amelyek a konkrét szerződés feltételeihez közvetlenül kapcsolódnak. A törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét, vagy egy-egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintő változások miatt a bíróságok az egyes szerződéseket módosítsák. Márpedig a pénzügyi és gazdasági világválság hatásai semmiképpen sem az adott szerződéshez köthetők. A válság éppúgy sújtja a kölcsönadót, mint a kölcsönvevőt, bár kétségtelen, a pénzintézetek igyekeznek minden kockázatot az adósokra hárítani. Furcsa, de a prudens (óvatos, körültekintő és megbízható) működésre vonatkozó törvényi előírások ezt kötelességükké is teszik.

A jelenlegi bírói gyakorlat szerint kizárt a szerződés ítélettel történő módosítása azért is, mert a szerződéskötéskor ismert volt mindkét fél számára az árfolyamkockázat. Erre a bankok a szerződéskötés előtt és a szerződésben is kifejezetten felhívták a kölcsönt felvevők figyelmét. De számos nyilatkozatában figyelmeztetett az árfolyamváltozás hátrányos következményeire a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is. Az árfolyamkockázat tehát köztudomású körülmény. Az persze kétségtelen, ilyen mértékű forintgyengüléssel senki sem számolt. Aki tehát devizakölcsönt vett fel, az olyan kockázatot vállalt, amely bizonyos ideig előnyökkel, alacsonyabb törlesztőrészlettel járt, majd ez az előny az árfolyamváltozással fokozatosan csökkent. A fokozott kockázatvállalásra nem a bank ösztönözte a kölcsönfelvevőket, hanem az, hogy a devizakölcsön feltételei lényegesen kedvezőbbek, a törlesztőrészletek alacsonyabbak voltak (és még a mai gyenge forintárfolyam mellett is azok), mint azonos összegű és futamidejű forintkölcsön esetében.

Természetesen a bíróságok a konkrét ügy körülményeinek mérlegelése alapján a fentiektől eltérő következtetéseket is levonhatnak, korábbi gyakorlatukat megváltoztathatják. Ez azonban azzal a következménnyel is járhat, hogy a pénzintézetek tömegesen és a jelenlegi gyakorlatukon változtatva azonnal felmondják a fizetési késedelemben lévő adósok szerződéseit. A megszűnt szerződés bírósági módosítására ugyanis már nincs lehetőség. A felmondással egyszerűen kizárható tehát a perindítás lehetősége már a legkisebb fizetési késedelem esetén is.
Mi tehát a megoldás, ha a per nem sok jóval kecsegtet? A bank és az adós megállapodása! Például a futamidő meghosszabbítása, a tőketörlesztés felfüggesztése, a lakás kisebbre cserélése stb. Erre jó esély mutatkozik, ugyanis a nemfizetés sem a pénzintézetnek, sem az adósnak nem áll érdekében.

Olvassa el a Mi lesz a devizahitelesekkel? című blogbejegyzést is

A szerző ügyvéd, Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda

2. A körülményeknek a szerződéskötést követően bekövetkezett változása. Látszólag e feltétel is teljesül, hiszen a forint gyengülése azokat sújtja, akik régebben, lényegesen erősebb forintárfolyam mellett kötöttek szerződést.

3. Érdeksérelem. Ez akkor valósul meg, ha a szerződés a módosítás nélkül valamelyik fél (esetünkben az adós) lényeges és jogos érdekét sérti. E feltétel is adott, hiszen a törlesztőrészletek forintgyengülés miatti emelkedése az adósok megélhetését, bizonyos esetekben az egész család létfenntartását, lakhatását veszélyeztetheti. Mindenképpen lényeges és jogos érdekeket sért tehát az árfolyam változása.

2. A körülményeknek a szerződéskötést követően bekövetkezett változása. Látszólag e feltétel is teljesül, hiszen a forint gyengülése azokat sújtja, akik régebben, lényegesen erősebb forintárfolyam mellett kötöttek szerződést.

3. Érdeksérelem. Ez akkor valósul meg, ha a szerződés a módosítás nélkül valamelyik fél (esetünkben az adós) lényeges és jogos érdekét sérti. E feltétel is adott, hiszen a törlesztőrészletek forintgyengülés miatti emelkedése az adósok megélhetését, bizonyos esetekben az egész család létfenntartását, lakhatását veszélyeztetheti. Mindenképpen lényeges és jogos érdekeket sért tehát az árfolyam változása. -->