Ha a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozót nem foglalkoztatja, részére nem fizet bért, majd rendkívüli felmondással él amiatt, hogy az érintett nem tett eleget a megkövetelt orvosi vizsgálatnak, az intézkedés jogellenes – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő ügyben.
A munkavállaló munkaképessége hosszas betegség után 50 százalékban csökkent. Ezt követően a cég nem foglalkoztatta, jövedelmet nem biztosított, de szabadságot sem adott ki számára. Több hónappal később felszólította, vegyen részt orvosi vizsgálaton. Ez megtörtént, s kiderült, az érintett alkalmatlan éjjeliőrnek. A cég néhány hét múlva ismét orvosi vizsgálatra utasította. Ezen a munkavállaló nem jelent meg, csak egy későbbi időpontban tett eleget a felszólításnak. A vizsgálat eredménye szerint nappali őri feladatokat elláthatott volna, ám addigra a munkahelye megvált tőle. A vállalat ugyanis rendkívüli felmondással élt, arra hivatkozva, hogy a munkavállaló a második orvosi vizsgálatra nem ment el, munkavégzésre nem jelentkezett, a távollétét nem igazolta.
A munkaügyi bíróság jogellenesnek találta a felmondást. Ítéletének indoklásában egyebek között kitért arra, hogy a munkáltató az orvosi vizsgálatokra felszólító levelek közül csak az elsőben helyezte kilátásba mulasztás esetére a felmondást. A munkavállaló azzal a második alkalommal nem számolhatott.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Emiatt a cég felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az LB-hez, amely kifejtette: a munkáltató akkor élhet a rendkívüli felmondással, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A vállalat tisztában volt a felperes munkaképesség-csökkenésével, de rehabilitációs eljárást nem folytatott le, a munkavállalónak munkát nem adott, bért nem fizetett. A felperes az első orvosi vizsgálaton részt vett. A második felszólításban nem tájékoztatták az újabb vizsgálat okáról és a távolmaradás következményéről. A felperestől pedig – képzettségére, életkorára és egészségi állapotára figyelemmel – nem volt elvárható, hogy mulasztása következményével számoljon. A munkáltató ugyanakkor megszegte a foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettségét, így felróhatóságra a felperesi magatartás értékelésekor nem hivatkozhat – szögezte le az LB, és az ítéletet hatályában fenntartotta. KK
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.