A Malév lehívta a garanciát, de még nem kapta meg

Az MNV még februárban hívott le 4 millió eurót kitevő garanciát, ám ez még nem érkezett meg; ezért a vagyonkezelő úgy döntött, hogy a fennmaradó 28 millió eurót is lehívja a Malév kisebbségi tulajdonosától, a Vnyeszekonombanktól.

Tátrai hozzátette: a légitársaság földi kiszolgáló cége, a Malév GH részvények megvásárlására vonatkozó opció ugyan április 19-én járt le, de a lejárat előtt a pénzügyminiszter további két hónappal azt meghosszabbította. Amennyiben az MNV a vásárlás mellett dönt, értékbecslés alapján egyeztetnek a lehetséges vételárról. Az MNV 4 milliárd előleget fizetett, ha az üzlet nem jön létre, ezt a Malév visszafizeti. A vagyonkezelő pénze "biztonságban" van, az előleget egy repülőgépre bejegyzett zálogjog, a GH részvények, illetve a szerződésben foglalt árbevétel engedményezési lehetőség biztosítja.

Tátrai Miklós beszámolt arról is, hogy még mindig tájékozódnak, jogi lépéseket így eddig nem tettek - de nagy valószínűséggel tesznek - a Malév Vagyonkezelő Kft.-ben lévő Boeing ügyében. Csak néhány hónapja derült ki ugyanis, hogy a követelményekkel ellentétesen, a repülőgép CIB jelzálogával terhelten került a Malév Vagyonkezelőbe.

Egyeztetnek arról is, hogy az esetleges jogi procedúra után mi legyen a sorsa a gép árának az értékesítést követően.

Az erdőgazdaságoknál feltárt szabálytalanságokat illetően Tátrai Miklós szerint megalapozott a gyanú, hogy legalább három társaságnál kötöttek fedezeti ügyletet a társaságok belső szabályait megszegve. A még le nem zárt tranzakciók az érintett állami társaságoknál összességében milliárdos nagyságrendű veszteséget is jelenthetnek.

A tranzakciókban résztvevő, minden társaságnál ugyanaz a négy bank felelőssége is felvetődik, az érintett társaságok várhatóan feljelentést is tesznek az ügyben. A pénzintézetek ugyanis olyan termékeket alakítottak ki, amelyek kockázatát nagyon részletes tőkepiaci ismeretek nélkül nem lehetett megítélni. Az ügyféltájékoztatás "nagyon hiányosnak tűnik" és aránytalan volt a veszteség és nyereség megosztása is, az minden esetben a bank javára történt - ismertette.

A tranzakciók többsége az idén jár le, de van olyan amelyik csak 2013-ban - mondta. Hozzátette, hogy vizsgálják érdemes-e hamarabb lezárni az ügyleteket, van-e a felügyelőbizottságnak, illetve igazgatóságoknak felelőssége, ahogy azt is, hogy más állami vállalatnál folytattak-e hasonló gyakorlatot. Az eddigi információk alapján úgy tűnik, hogy nem - tette hozzá.

Tátrai Miklós hangsúlyozta, hogy a szabályozás rendben volt: ezek a cégek kockázatos üzletet nem köthettek volna és az is rögzített, hogy miről dönthetnek a tulajdonos hozzájárulása nélkül. Ezeket a szabályokat az érintett erdőgazdaságok nagy valószínűséggel megszegték. A Bakonyerdő Zrt.-n kívül ebbe a körbe tartozik a kisalföld és kiskunsági erdőgazdaságok is. A társaságok a bankokkal is tárgyalnak a veszteségek mérséklése érdekében.

Az állami vagyon jövőjét illetően elmondta, hogy tranzakciók lesznek, de a jelenlegi helyzetben leginkább a tartásnak van értelme. Ingatlanértékesítésből 30-31 milliárd forint bevételt irányoz elő az MNV-nél a költségvetés, ha ennél több folyik be, azt vissza lehet forgatni ingatlan felújításra. Termőföld értékesítésből, bérbeadásból több mint 10 milliárd bevételt terveznek, májusban 3.700 hektárt írnak ki.

Szilvásy György MNV főigazgatói kinevezésével kapcsolatban pedig hangsúlyozta: az igazgatói poszt az MNV megalakulása óta létezik, 2008 november eleje óta lett "főigazgatói". A posztot előzőleg betöltő Sarkadi Nagy Barna önként távozott a tisztségből március végén.