Hátsó szándék? Ellenzik a magyarok a Mol külföldi tulajdonba adását

A lakosság héttizede hallott arról, hogy egy orosz olaj- és gázipari vállalat (a Szurgutnyeftegaz) a jelenlegi piaci ár közel kétszereséért megvette a MOL-részvények 21%-át az osztrák OMV-től.

Akik hallottak az üzletről, többnyire valamilyen hátsó – legalábbis be nem jelentett – szándékot sejtenek mögötte. Négyből egy megkérdezett úgy véli, a Szurgetnyeftegaz többségi tulajdonosa akar lenni a MOL-nak, és ennek megfelelően folytatni fogja a magyar olajtársaság részvényeinek felvásárlását. De a válaszadók többsége, 52 százaléka szerint valójában az orosz állam áll a tranzakció mögött, amely így akar befolyáshoz jutni a MOL-ban.

A válaszadók többsége ellenzi a MOL külföldi tulajdonba adását: 67% szerint Magyarországnak az a jobb, ha a vállalat magyar irányítású. A lakosság ragaszkodása a sikeres nemzeti olajtársasághoz több tényezőn alapul. Egyrészt a válaszadók szerint a MOL tevékenysége, működése nagyon fontos (100-fokú skálán mérte 78 pontos fontosságú) a magyar gazdaság, az egész ország fejlődése szempontjából, másrészt nemcsak a MOL, de általában a stratégiai ágazatok többségéről úgy véli a lakosság, hogy az ország gazdasági függetlensége szempontjából fontos, hogy ezek többségi magyar irányítás alatt legyenek. Egy százfokú fontossági skálán a stratégiai ágazatok többségi magyar irányítását 85 pontra értékelték, tehát majdhogynem nélkülözhetetlennek tartják. A sikeresség és a függetlenség sérülne a MOL többségi külföldi – orosz – tulajdonba kerülésével a megkérdezettek szerint.

A válaszadók közel hattizede egyáltalán, vagy inkább nem gondolja azt, hogy ha a vállalat orosz többségi tulajdonba kerülne, akkor sikeresebb lenne. Tízből négy megkérdezett viszont a közepesnél nagyobb mértékben tart attól, hogy ha egy orosz cég többségi tulajdonába kerülne az olajvállalat, akkor növekednének az üzemanyagárak. Ezek a félelmek azonban eltörpülnek az ország növekvő politikai és még inkább gazdasági függőségére vonatkozó aggodalmak mögött.

A megkérdezettek közel fele nagyon tart attól, hogy ha a MOL többségi tulajdonosa egy orosz vállalat lenne, az fokozná az ország gazdasági függőségét Oroszországtól, míg tízből négy megkérdezett – feltehetően történelmi okokból – hasonlóan tart a politikai függőség növekedésétől is. Az ilyen jellegű aggodalmaknak alapot adhat az, hogy válaszadók több mint fele inkább vagy teljes mértékben igaznak fogadja el azt a feltételezést, hogy Oroszország a volt szovjet érdekövezet, így többek között Magyarország politikai befolyásolására törekszik a gáz- és olajellátáson keresztül.