„Nem mondunk le senkiről”

Folyamatosan halad a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatását szolgáló program, amelynek támogatási kerete 2013-ig összesen 96,9 milliárd forint. Az érintett kistérségeknek január végéig kellett benyújtaniuk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) egy komplex projektcsomagot a részükre megállapított támogatás felhasználásáról, amelynek az értékelése lassan végére ér. Eddig az érintett négyből három régióban született döntés: a benyújtott fejlesztési javaslatokra Dél-Alföldön összesen mintegy 13,6, Dél-Dunántúlon 16, Észak-Alföldön pedig csaknem 20 milliárd forint európai uniós támogatást hagyott jóvá a zsűri.

A legrosszabb helyzetben lévő 33 kistérségben élő egymillió ember életkörülményeinek javítását szolgálja a „Nem mondunk le senkiről” program – mondta el Simon László, az NFÜ elnökhelyettese. Ezek a kistérségek különböző módon juthatnak támogatáshoz az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében.

Az egyik a pályázati út: itt országos, illetve regionális szinten versenyeznek egymással a pályázók, és a legjobb minőségű projektek kapnak európai uniós támogatást. A másik lehetőség ugyancsak a pályázatokhoz kapcsolódik. Az ÚMFT egyes kiírásainál – például a Gazdaságfejlesztés operatív programban (GOP) – az NFÜ a leghátrányosabb kistérségek részére elkülöníti a keretöszszeg egy részét. Erre csakis ezekből a kistérségekből lehet jelentkezni, és itt ezen kistérségek pályázói versenyeznek egymással. A harmadik lehetőség az ÚMFT egyik legfőbb újdonsága, a komplex felzárkóztató program. Ebben mind a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség kap egy kistérségre dedikált keretösszeget, amelyet a számukra legfontosabb projektek megvalósítására használhatnak fel.

Az NFÜ a dedikált kerethez fejlesztési menüsort is csatolt. Ennek alapján a lehető legnagyobb társadalmi részvétellel olyan projekteket kell kiválasztani, amelyek az adott kistérség egészére hatással lesznek. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a helyben szervezett tervezési fórumok összesen több mint ötezer részvevővel zajlottak. Emellett az érintett régiókat a konkrét projektcsomagok elkészítésében egyfelől egy kistérségi fejlesztési bizottság segítette, amelyben helyet kaptak az ottani települések polgármesterei, a helyi vállalkozók és civilszervezetek, valamint a kisebbségek, elsősorban a romák képviselői.

Másfelől mindenhol létrehoztak egy tervezési munkacsoportot is, amelyben a kistérségi társulás munkaszervezetének képviselője, az NFÜ kistérségi koordinátorai, illetve egy központi közbeszerzés keretében régiónként kiválasztott konzorcium szakértői dolgoztak együtt a projektcsomag kialakításán. A projektcsomagról a végső döntést a kistérségi társulás tanácsa, vagyis helyben a polgármesterek hozták meg. Ezt követi a most zajló zsűrizés, majd az NFÜ részéről a kifejezetten ezeknek a kistérségeknek szóló tervezési útmutatók kiírása, amelyekre így már verseny nélkül nyújthatják be kidolgozott projektjavaslataikat a szóban forgó kistérségek.

Minderre azért van szükség, mert a kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, gazdasági, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek az adott kistérségben a leginkább fejlesztésre szorulnak. Tekintettel a leghátrányosabb helyzetű kistérségek helyzetének súlyosságára, csak olyan projektek támogathatók, amelyek indokoltsága vitathatatlan, és a fenntartásuk nem ró terhet az ottani településekre – hangsúlyozta az NFÜ illetékese.

Végül beszámolt arról is, hogy a keret kétszeresére kértek javaslatokat. A legnépszerűbbnek a humáninfrastruktúra-fejlesztés bizonyult, a legkevesebb indítványt – és ez az NFÜ számára Simon László szerint fájó pont – gazdaságfejlesztésre nyújtották be az érintett kistérségek. Ezért azt tervezik, hogy a szabadon maradó keretből külön alapot hoznak létre, amelyre majd csak gazdaságfejlesztési projektekkel lehet pályázni a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségből. VG

- Minden kistérség a kerete háromnegyedét beruházásokra, negyedét pedig képzési, foglalkoztatási, egészségfejlesztési projektekre fordíthatja.

- A kistérségek a keretüket maximum 100 százalékkal meghaladó összegre állíthatták össze projektjavaslataikat.

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

- Minden kistérség a kerete háromnegyedét beruházásokra, negyedét pedig képzési, foglalkoztatási, egészségfejlesztési projektekre fordíthatja.

- A kistérségek a keretüket maximum 100 százalékkal meghaladó összegre állíthatták össze projektjavaslataikat.

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség -->