A válság hatására átrendeződhet az informatikai piac finanszírozási szerkezete, ugyanis a beruházók érdeklődése egyre inkább a külső finanszírozási források felé fordul. Az átalakulás egyrészt jelentős üzleti potenciált jelent az alternatív pénzügyi megoldásokat kínáló finanszírozó cégek számára, ugyanakkor újfajta kihívások elé állítja őket – derül ki a Lízingszövetség Eszköz Bizottságának tagjai által készített reprezentatív kereskedői felmérésből.
"A vállalkozások túlnyomó többsége készpénzre vásárol IT eszközöket és szoftvereket, ami mögött azonban jellemzően rövid lejáratú folyószámla hitelek és tulajdonosi kölcsönök állnak. Csak a cégek egytizede vesz igénybe lízingszolgáltatást.” – hangsúlyozta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.
A megkérdezett cégek többsége alapvetőn bizalmatlan a lízingcégek által kínált finanszírozási lehetőségekkel szemben: 58 százalékuk általában elutasítja, és mindössze 35 százalékuk nyitott ezekre. Az alkalmazotti létszám alapján leginkább a középvállalkozások, illetve földrajzi megoszlás tekintetében a nyugat-dunántúli cégek a legnyitottabbak lízingfinanszírozási megoldásokra, tevékenységi körük szerint pedig a szállítással, közlekedéssel és információs technológiával foglalkozó cégek.
Az IT piacon is egyértelműen érezhetőek a gazdasági válság hatásai a lelassult beruházásokon, a tőkehiányon és az általános vásárlói visszafogottságon keresztül. Emiatt az ügyfelek számára egy IT technológia beruházás finanszírozási konstrukciójának a kiválasztásánál a legfontosabb szempontok az alacsony önerő (74%), az alacsony kamat (73%) és a gyors döntés (72%). A cégek túlnyomó többsége (90%) az eladások növelését várja egy beruházástól, éppen ezért az ezt finanszírozó szolgáltatóval szemben, a kedvezőtlen likviditási helyzetre való tekintettel, sokkal inkább a gyors kifizetést, mint az alacsony árat, várják el.
„A válság hatására szűkülő készpénzes és banki finanszírozású megoldások helyett a különböző lízingfinanszírozási formák valódi alternatívaként jelenhetnek meg a beruházó cégek számára.” – hangsúlyozta Lévai Gábor, és hozzátette: „Ehhez azonban szükséges, hogy a potenciális ügyfelek több információhoz jussanak a lízingfinanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban.”
Noha a megkérdezettek egyharmada többé-kevésbé tisztában van az alternatív finanszírozási konstrukciókkal, mindössze 19 százalékuk veti fel magától a lízingfinanszírozás lehetőségét. Az ügyfelek többsége a finanszírozó cégtől értesül a pénzügyi megoldásokról, vagyis a kereskedők számára az elsődleges információforrást a finanszírozó céggel fenntartott személyes kapcsolat jelenti.
Ha a kereskedő azt tapasztalja, hogy a beruházást tervező vállalkozás elutasítja a finanszírozási ajánlatot, akkor a kereskedő – mivel nem szeretné elveszíteni az üzletet – a készpénzes megoldást, vagy a kamatmentes részletfizetést javasolja törzsvásárlóinak. Az is előfordul, hogy a kereskedő saját maga ajánl fel egy finanszírozási konstrukciót, habár erre csak elvétve akad példa, hiszen a kereskedők likviditási helyzete is megváltozott és problémás az ügyfelek esetleges tartozásainak kezelése, behajtása is. Éppen ezért egyre több kereskedő igyekszik a lízing és hitel konstrukciókat az ügyfelei számára érthetőbbé tenni elmagyarázva azok lényegét és előnyeit.
„Amennyiben a lízingfinanszírozással foglalkozó cégek képesek rugalmasan reagálni a változó pénzügyi és üzleti környezet hatására átrendeződő finanszírozási igényekre, akkor valódi alternatívát nyújthatnak a beszűkülő hagyományos lehetőségekkel szemben.” – véli Lévai Gábor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.