A Vértesi Erőmű bezárását fontolgatja az MVM

A MVM csütörtöki közgyűlésén a bezárást egyelőre levették a napirendről, és kidolgozzák, milyen feltételekkel működtethető a Vért az eredetileg tervezett 2014-es határidőig - mondta el Keleti György, az MSZP oroszlányi országgyűlési képviselője az MTI-nek pénteken.

A Vértesi Erőmű a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) tulajdona. Az MVM tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közlése szerint "a Vértesi Erőmű Zrt. jövőbeni működésével kapcsolatban az MVM közgyűlése nem hozott végleges döntést azért, mert a lehetséges megoldások összetett gazdaság- és társadalompolitikai hatásait még vizsgálja az MVM tulajdonosa.

Az átmeneti időszakban az MVM a csoporton belüli vagyon-átcsoportosítással biztosítja a Vértesi Erőmű Zrt. finanszírozását. Keleti György ismertette, az erőmű idei üzleti tervében 720 ember elbocsátása és hatmilliárd forintos tőkeemelés szerepelt, azonban ehhez a tulajdonos MVM hozzájárulása kellett. Az MVM elé kerülő szakértői anyagban az azonnali jogutód nélküli megszűnés, vagy novemberig való működés szerepelt, nyolc milliárdos támogatás folyósítása mellett.

Keleti György elmondta, az erőmű nehéz helyzetének oka, hogy a megtermelt áramot a vállalat kétszer annyiért tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forint szükséges. Ebben az összegben nincs benne az a közel tízmilliárdos kártérítési igény, amit a Vért a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződések miatt támaszt - tette hozzá a képviselő. A politikus rámutatott, hogy a Vértesi Erőmű működtetése egyrészt nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is, mert a 2100 munkavállaló mellett további 1500 külsős munkavállalót foglalkoztatnak, továbbá adók, járulékok és közterhek címén évente nyolcmilliárd forintnak megfelelő összeget fizetnek be az állami költségvetésbe.

Keleti György elmondta, lehetőséget kapott Bajnai Gordon miniszterelnöktől, hogy szakértőkkel együtt javaslatokat tegyen a Vért további működésére, mivel a miniszterelnök elkötelezett a munkahelyek lehetőség szerinti megőrzése mellett, ugyanakkor a gazdaságosabb működést is szükségesnek tartja. A képviselő javaslataiban szerepelt a privatizációs tárgyalások felújítása azzal a török befektetővel, akit Kapolyi László megjelenésével hátrébb soroltak, valamint az áramtermelésben a biomasszából előállított zöldáram arányának növelése, valamint a szénfillér megtartása. A szénfillért, azaz kilowattóránként 23 fillért minden fogyasztó megfizeti az áram árában. Az összeget csak a Vért kapja, és az erőműhöz tartozó márkushegyi szénbánya azon költségeire ad fedezetet, amelyek a szénből termelt villamos energiából nem térülnek meg. Az évi hétmilliárd forintos összeget 2011-ig veheti igénybe az erőmű, a további folyósításhoz meg kell szerezni ez Európai Közösség jóváhagyását. Keleti György rámutatott, a Vért gazdaságos működése érdekében valószínűleg szükség lesz a munkavállalók létszámának fokozatos csökkentésére, azonban meg lehet teremteni azokat a feltételeket, hogy a 2002-ben hozott kormányhatározatnak megfelelően 2013-14-ig termeljen az erőmű.