Az OKSZ szerint bár az ÁFA-kulcsok nem most módosulnak először, jelenlegi helyzet azonban nem hasonlítható össze a korábbi évekkel, mivel 2006 végéig sok éven keresztül folyamatosan bővült a lakossági fogyasztás, 2007-ben, 2008-ban viszont már csökkent.
A Pénzügyminisztérium korábban azzal számolt, hogy 3 százalékos ÁFA-kulcs emelés mellett 2009-ben 100 milliárd, 2010-ben pedig 250 milliárd forint lehet a költségvetési hatása a változtatásnak. Feltehetően most már azért nagyobb a kulcsmódosítás, mivel a gazdaság teljesítménye és a lakosság fogyasztása is a vártnál nagyobb mértékben esik vissza. Az OKSZ szerint ez a legnagyobb probléma.
Az ÁFA-bevételek pontosan az inflációt követték. A legtöbb visszaélést az APEH adatai alapján is az áfa-körben követik el, nem véletlenül: a 20 százalékos ÁFA-kulcs a feketézőknek 20 százalék haszonkulcsot jelent, tehát bőven megéri.
Az 5 százalékos emelés "rátesz egy lapáttal a feketézők javára", miközben a pénzszűke miatt még jobban visszaveti a fogyasztást: kevesebb pénzből a háztartások eleve kevesebbet tudnak vásárolni, ha pedig az árak emelkednek, mivel a szolgáltató áremelésre kényszerül, még kevesebbet fognak.
Az OKSZ szerint lehetséges, hogy a hazai vásárlók a határokon túli áruházakat megint többet fogják keresni, hiszen ott eleve kisebbek az adókulcsok. Európában két ország alkalmaz 25 százalékos ÁFA-kulcsot, Svédország és Dánia. A szövetség leszögezi: az ÁFA-emelés biztos nyertese a feketegazdaság, ahol könnyen lenyelik az adókat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.