Az ország kétharmada azt sem tudja, mi a klaviatúra

Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az Internethajó rendezvényen elmondta: a most megélt válság nemhogy hátráltatója lenne az Nemzeti Digitális Közmű programnak, de épp most megfelelő az időzítés az elindításához. A sikeres program ugyanis egyszerre három dolgot garantálna: azonnali keresletépítést, perspektivikus piacépítést és GDP-gyarapodást, növekvő foglalkoztatással, mindezt már középtávon

A kerekasztal-beszélgetések során Beck György, az Informatikai Válalkozások Szövetségének alelnöke egy új fogalom bevezetését szorgalmazta: az NSZK alatt ő a Nemzeti Szélessávú Közösséget érti. Mint példájában kifejtette, az NDK és az NSZK nem önmagukban, hanem egységesen váltak sikeressé, de csak a fal leomlása után.

Ezt az összefogást emelte ki a program legfőbb feltételeként Bálint Ákos, az Elektronikus Közigazgatási Operatív Programért (EKOP) felelős NFÜ főigazgatója és Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke is.

A zárószónokként pódiumra lépő Pintér Róbert a Szonda Ipsos részéről egy kényszerűen lerövidített beszámolóban mutatta be a több mint 600 hazai IT-vállalat részvételével elvégzett felmérés eredményeit. Ennek legmeglepőbb tanulsága az volt, hogy az üzleti szegmens milyen kis részben osztja Baja Ferenc meglátásait a feladatok megoszlásáról: 48,2 százalékuk szerint az állam feladata a digitális közmű kiépítése, 23 és fél százalékuk szerint a szolgáltatócégeké és mindössze 12,4 százalékuk számít az EU segítségére.