Hamarabb akarnak pénzükhöz jutni a magyar cégek

 Míg egy éve még átlagosan több mint 33 napos határidőt adtak a magyar cégek partnerüknek az átutalásos tartozások kiegyenlítésére, ez a szám mostanra 28 napra rövidült. Jelen gazdasági helyzetben nagymértékben felértékelődött a likviditás, a gyorsan mozgosítható pénz szerepe.

A D&B tapasztalatai alapján a minél gyorsabb pénzhez jutást a cégek - többek között - a vevőiknek nyújtott egyre rövidebb fizetési határidőkkel is próbálják ösztönözni, mint gyors, egyszerű megoldás.

A D&B felmérése szerint a legjelentősebb visszaesés – nem meglepő módon – az építőiparhoz köthető: míg még tavaly októberben is 43 nap fölötti fizetési határidők voltak jellemzőek az iparágban, addig ez az átlag március végén már 29 napra esett vissza jelezve a szállítók egyre nagyobb bizalmatlanságát az iparággal szemben. Hasonló tendencia figyelhető meg az ipari gép, berendezés, eszköz javítása tevékenységi körben is – ami gyakorlatilag az építőiparhoz szorosan kapcsolódó tevékenységet jelöl.

Érdekes megemlíteni az élelelmiszer, ital, dohánytermék gyártása iparágat, ahol a válság tavaly őszi kirobbanásakor az addigi emelkedő tendencia fordult meg: a 2008 szeptemberéig folyamatosan növekvő átlagos fizetési határidő hirtelen csökkenésnek indult.

A fizetési határidők átlagos nagyságával kapcsolatban: pénzünket legkésőbb a papíripar, kiskereskedelem és nagykereskedelem területén dolgozóktól várjuk vissza, míg a legrövidebb fizetési határidők az alacsony bizalmi szintet jelezve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; bútorgyártás és a művészet, szórakoztatás szabadidő tevékenységű cégek esetében kerülnek alkalmazásra.

A fizetési határidő csökkentése sok esetben segíthet, azonban nem szabad azt hinni, hogy teljeskörű megoldást jelent a rövidtávú likviditási gondokra - hangsúlyozza Keleti József, a Dun & Bradtstreet Hungária Kft ügyvezető igazgatója. „Hiába csökkentjük a fizetési határidőt, tapasztalataink alapján sok esetben a partner nem képes azt betartani, és így késedelembe esik, illetve késését növeli, tehát végeredményben ugyanannyi idő alatt jutunk pénzünkhöz. Rendkívül fontos az új és meglévő partnerek ellenőrzése, leinformálása, hogy minél teljesebb kép alapján ítélhessük meg, engedélyezzük-e az utólagos fizetést, ha igen, milyen fizetési kondíciók mellett, milyen hitelkeret erejéig. Fontos tudni, hogy az ügyfél máshol milyen fizetési határidőkkel, késedelmekkel fizet, és milyen kockázatosságot képvisel.”

A csökkenő fizetési határidők mellett nyúló fizetési késedelmeket alátámasztják a számok is. Míg az építőiparban „csupán” 7%-kal nőtt az átlagos késedelem, addig az ipari gép, berendezés, eszköz javítása területen már 35%-kal. A kiskereskedelemben már 50%-os növekedésről beszélhetünk, vagyis míg fél éve 10 nap késéssel számolhattunk, ma már 15 napos csúszást kell feltételeznünk.