Közösségi oldalakon kutatnak utánunk a cégek és "élvezik"!

Az online közösségi oldalak elterjedésével a lehetőségek bővültek, hiszen jóval nagyobb körből, egy mindenki számára hozzáférhető adatbázisból lehet meríteni. A Jobvite eredményei szerint jelenleg a cégek több mint kétharmada használja a közösségi oldalakat munkaerő-toborzásra, sőt a cégek 80 százaléka azt tervezi, hogy a jövőben még inkább a közösségi oldalakra fog támaszkodni, amikor munkaerőt keres. A legnépszerűbb toborzási céllal használt oldalnak jelenleg a LinkedIn számít, amit a Facebook és Twitter követ – idézi az Earthtimes információit az ELTE TTK hírlevele.

Kelet Európa kapcsolat érzékeny kultúrája eleve táptalaja minden olyan megoldásnak, amely a személy körül fonódó kapcsolatrendszerre alapoz. Mindez annál is "természetesebb" a munkaerőpiac esetében, amennyiben a munkaadó és a munkavállaló érdeke a kapcsolatokra alapozott keresés használatára legalább annyira egybeesik, mint a korrupció esetében. A munkaadónak ez olcsó, felelősségmentes, kezesség által olajozott, a munkavállalónak ugyanakkor a mindennapi élete része, biztonságot ad neki – elemzi a helyzetet Sik Endre, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára.

Sik szerint a kapcsolati tőke a jövőben egyre jobban felértékelődik. Részben, mert szaporodnak azok az intézmények, amelyek a kapcsolati tőkét tőkeként alkalmazzák, részben mert a kommodifikáció általános térhódítása és a kapcsolatérzékenység kultúrájának terjedése alkalmas közege az "újtőkék" felértékelődésének.

Az elsőre példa a direct marketing térhódítása, az informális pénzforgalmi ügyletek növekvő népszerűsége, a "social marketingnek" nevezett "tudomány" megjelenése. Az utóbbira példa olyan korábban áruként elképzelhetetlen cikkek áruvá válása, mint az állampolgárság (lásd az olimpiaiaranyérem-esélyesek migrációját), illetve a korrupció, és ide tartozik a kapcsolatokra alapozó emberierőforrás-menedzsment kultúrájának terjedése is.