Önellenőrzés benyújtásával igényelhetik vissza az adózók azt az áfát, amelyet a 2005. december 31-ig hatályos magyar szabályozás korábban nem engedett levonásba helyezni.
Ismeretes: az Európai Bíróság (EB) április 23-án ítélte a közösségi jogba ütközőnek a korábbi magyar levonási tilalmat, a visszatérítés „lemenedzselésére” hivatott különleges szabályokra pedig a hét elején bólintottak rá a honatyák, a 2009-es adócsomagról szóló szavazás keretében.
Az új passzus szerint azok, akiknek a befizetendő adója csökken vagy a visszaigényelhető adója növekszik az EB-döntés hatására, ezen igényüket egy önellenőrzés beadásával jelezhetik. Erre október 20-ig sort kell keríteni, e határidő elmulasztása esetén pedig már az igazolási kérelem sem segít a vállalkozáson.
Ez máris egy olyan kitétel, amely a Világgazdaságnak megszólaló szakemberek szerint meglehetősen aggályos: nem ildomos ugyanis egy „törvénytelennek” ítélt jogszabály reparációjára jogvesztő határidőt felállítani. Igaz, a passzus arról is rendelkezik, hogy az állam az önellenőrzés benyújtását követő 30 napon belül visszatéríti a kérelemben szereplő összeget, sőt, a kötelezettség vagy jogosultság eredeti esedékességének napjával kezdődő időszakra az alapkamattal azonos mértékű kamatot is fizet az adózónak.
Ez szintén vitatott rendelkezés: ha ugyanis „hagyományos” adóügyekben a jogvita az adózó javára dől el, az adóhatóság az alapkamat kétszeresének megfelelő összeggel fejeli meg a visszatérítést. „Nem világos, hogy ez az eset miért minősülne »kevésbé« törvényellenesnek” – fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Elkán László, a PricewaterhouseCoopers szakértője. Hozzátette: kérdés az is, hogy a kamat csak az érintett adót, vagy a kiszabott adóbírságot és a késedelmi pótlékot is érinti-e. A jogszabály szövegéből az előbbire lehet következtetni, abban ugyanis csak a „visszatérítendő adó” kifejezés szerepel, amely a bírságot és pótlékot nem foglalja magában.
Bár valószínűleg egyetlen cég sem vágyik arra, hogy a korábban jogtalanul „visszatartott” áfa mellett egy revizori látogatással is megörvendeztesse az adóhatóság, az önellenőrzés – hivatalosan, az adózás rendjéről szóló törvény szerint – ismételt ellenőrzés iránti kérelemnek minősül. A jogszabály szerint ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak esetén önellenőrzéssel az adóhatóság újabb vizsgálatára kerülhet sor, ám ez nem szükségszerű.
„Nem valószínű, hogy az áfa-visszaigénylés lehetőségével élő cégeknek az önellenőrzés kapcsán adóhatósági vizsgálatokra kell számítaniuk” – vélekedett a Világgazdaság kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki összességében jónak nevezte a helyzet kezelésére az utóbbi hetekben készült szabályokat. „Az önellenőrzés ebben az esetben nem indokol helyszíni adóhatósági vizsgálatot” – szögezte le Elkán László is, aki szerint ugyanakkor lesznek nem teljes mértékben tisztázott esetek, amikor egyeztetésekre lesz szükség az illetékes hatóságokkal.
Az adott eseteket külön-külön kell megvizsgálni, és a visszatérítési igény benyújtása előtt érdemes szakemberektől tanácsot kérni – fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Lantos Csaba, a végül az EB-nél landoló jogvitát kezdeményező Parat Automotive Kft. ügyvezető igazgatója is. A cégnél az EB döntése egy közel 40 millió forintos tételt érint, amelyet ők is önellenőrzés benyújtásával igényelnek vissza.
A jogvita hivatalosan azonban még nem ért véget, a – remélhetőleg – utolsó tárgyalásra a Nógrád Megyei Bíróságon kerül sor május 20-án. Itt születhet meg az Európai Bíróság döntését figyelembe vevő magyar döntés a Parat Kft. ügyében.
Fontos megjegyezni, hogy a visszatérítés tekintetében kizáró ok, ha az adózó a kérdéses adót áthárította, az új jogszabály szerint pedig ilyen esetnek minősül az is, ha a kapott támogatás az áfa finanszírozását is magában foglalta, vagy a le nem vonható áfa ellentételezésére az adózó további államháztartási támogatást kapott.
Ismeretes: az EB éppen azt kifogásolta a 2005. december 31-ig hatályos magyar szabályozásban, hogy az az államháztartási támogatásban részesülő valamennyi termékbeszerzés esetében korlátozta az áfa levonását. Az akkori jogszabály szerint az adózó köteles volt a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adót elkülönítetten kimutatni, a termékbeszerzések után az adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalany pedig e beszerzéseknél csak a nem támogatott hányad után vonhatott le áfát. Bár a rendelkezést 2006. január 1-jével hatályon kívül helyezték, ez a módosítás nem volt visszamenőleges hatályú. Ezt „korrigálta” minapi ítéletében az EB.
Mekkora összegről van szó?
Szakemberek szerint az EB döntése néhány száz, maximum egy-kétezer magyar céget érintene, a költségvetés pedig néhány milliárd forintos kifizetéssel számolhat. Korábban több tízmilliárd forintos tételek is szóba kerültek, ezt azonban a Világgazdaságnak megszólaló szakértők túlzónak nevezték. Az összeg nem a 2009-es, hanem a 2004-es és 2005-ös költségvetés egyenlegét módosítaná, visszamenőlegesen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.