A felmelegedés miatt egész évben támadnak a kullancsok!

Tavaly biológiai bombák robbantak a természetben, hiszen több élősködő faj nemcsak életmódot, de magatartást is változtatott, például bizonyos növények rovarkártevői a számukra korábban táplálékot nem jelentő mezőgazdasági haszonnövényekre költöztek át – állítja Kapiller Zoltán állatorvos, a Kullancsszövetség elnöke.

A fehér testű aranysárga lábú sünkullancs a kutyákat és macskákat tömegesen lepte el. A sünök fenntartói és hordozói-továbbadói lehetnek az emberre és társállatokra veszélyes, esetenként halálos betegségekkel járó kullancs terjesztette kórokozóknak (agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusától, a babesiosis egysejtű vérélősködőjén át a Lyme-kórt okozó baktériumokig).

A szemnélküli és a közönséges kullancs lombos erdőben, kertben, parkban él, a cserjék- bokrok leveleinek árnyékos fonákján kapaszkodva áldozatára fentről veti rá magát. A látó kullancs a gyepi növénytársulást lakja, a fűszál árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből támad. Az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírus és a Borrelia baktérium fő fenntartója az őz, a sün, a kisrágcsáló és a rigóféle.

Az ezekből kiszívott vírust, baktériumot, egysejtű vérélősködőt tartalmazó vérrel fertőző kullancs a további fejlődési stációjában adja át a kórokozókat. A kórokozó átvivő kullancs embert és társállatot egyaránt fertőz. Szenthe István geológus és kutatótársai 2008-ban a Királyrét melletti vasbányában látták, hogy az ott található denevérek körül hosszúlábú, addig ismeretlen kullancsok rajzanak.

Ez év márciusában a Pilis hegység északi tövénél elterülő Kesztölc melletti Legény- és Leány barlangban volt a kutatócsapat, ahol a Kispatkósorrú denevérek mellett közönséges (Myotis myotis) és Hegyesorrú denevért (Myotis blythii) talált, bennük kifejlett, vérrel szívott Ixodes vespertilionis kullancsokra lelt. A mélységben telelő Myotisokról eltávolított kullancsokat tovább vizsgálják, hogy megtudják, milyen kórokozókkal „lesnek” a föld alatti, illetve feletti világra.

Egyelőre azt gondolják, a simaorrú denevérek kis számban, elvétve tévednek be telelni a barlangokba, bányákba, de kullancsaik egyedfejlődése szempontjából azért fontos, mert e kullancsfaj lárvái és nimfái a Kispatkósorrú denevérekből szívnak vért, majd a mélyben a nimfákból kilépő kifejlett hím és nőstény kullancsok a simaorrú denevéreket várják. A bányák falán azért találtak kifejlett kullancsokat, mert azok a simaorrú denevérekre vártak és arra, hogy majd így a felszínre jussanak. Vagyis a kérdésre a pontos válasz továbbra is nyitott.

A kullancsok ellen különféle, a patikákban kapható riasztókkal lehet védekezni. Fontos, hogy aki zöld területekre, parkokba, erdőkbe, kertekbe megy, viseljen sapkát, kiránduláskor hosszú ujjú inget, nadrágot hordjon. A nadrág alsó szárát tűrje a cipőbe. A hazatérését követően pedig a teljes testfelületet át kell vizsgálni. Ha mégis kullancs kerülne a szervezetbe, azt - a patikákban kapható eszközzel - ki lehet venni. Az eltávolított állatot érdemes elvinni a szakemberekhez, akik meg tudják állapítani azok fertőzőképességének veszélyét.