Közvélemény-kutatók és az EP-választás: lesz következmény?

Június 7-én az előrejelzések és a végeredmény közötti jelentős különbségeket látva egy elemző egyből a közvélemény-kutatók fekete napjáról beszélt, de az MDF elnöke is kiosztotta a kutatókat, mondván, direkt alulmérik őket.

Az EP-választás pontatlan előrejelzése azért lehet kifejezetten kínos a kutatócégek számára, mert nagy részük nem a politikai felmérésekből él - írja az internetes portál. A politikai kutatásokból származó bevételek jellemzően nem haladják meg az összbevételük 5-10 százalékát, jövedelmük nagy részét piac-, marketing- és médiakutatásokból szerzik.

Hideg Gergely, a Magyar Gallup Intézet kutatási igazgatója szerint a piaci megrendelőik biztosan figyelik a politikai közvélemény-kutatásaik pontosságát, de az EP-választáshoz hasonló fiaskók nem bizonytalanítják el őket, hiszen a pontatlanság nem kutatási hibából, hanem egyéb tényezőkből fakad.

A pontatlan előrejelzés egyik lehetséges oka, hogy a megkérdezettek egy része eltitkolja pártpreferenciáját. A szakkönyvekben a hallgatás spiráljának nevezett jelenség esetén az adott párt szimpatizánsa vagy nem árulja el, hogy kire fog szavazni, vagy más pártot mond.

Ugyancsak nehézséget okoz a mérésben, hogy a magasabb státuszú szavazókat nehezebb rávenni a közvélemény-kutatásban való részvételre. Emiatt pedig a véleményük a súlyozás ellenére is alulreprezentált marad.

A Medián szakembere, Karácsony Gergely azt emeli ki: nagyon magas (ilyen volt 2002-ben) és a nagyon alacsony választási részvétel esetén rendkívül nehéz azzal kalkulálni, hogy mely pártok szavazói lesznek aktívabbak, vagy maradnak inkább otthon.