Rést ütött a cenzúra falán a „teheráni angyal” halála

„Ne félj, Neda, ne félj! Maradj velem, Neda, maradj velem!” A kevesebb mint egyperces, mobiltelefon kamerájával készített amatőr felvétel felkavaró, szívszorító jelenetet örökít meg: sportcipőt, farmert és fekete leplet viselő fiatal nő fekszik az aszfalton, a vértócsa körülötte egyre nagyobb, körülállók próbálnak segíteni, egy fölötte térdelő ősz férfi kétségbeesetten szólongatja a nevén, ám a mellkasán, orrán és száján át vérző áldozat szemei kifordulnak, majd üvegessé válnak.

A felvétel szombaton bukkant fel a Twitter és a Facebook közösségi szájtokon, majd a Youtube videomegosztón, és pár óra alatt bejárta az egész világot. Az emberek egymásnak küldözgették a linkeket, elektronikus levélben, azonnali üzenetben, de a blogok, fórumok, sőt a „mainstream” internetes média is címlapon tudósított a felvételről. Rövidesen szócikk jelent meg a Wikipédián is: az online lexikon a felvételen szereplő nőt Neda Szoltani 27 éves diáklányként azonosította, akit Teherán belvárosában, egy békés tüntetésen, édesapja mellett állva lőtt szíven egy motorkerékpárról a rezsimhez hű Baszidzs-milícia egyik tagja június 20-án, szombaton.

Neda, akinek neve perzsa nyelven hangot, hívást jelent, az elmúlt három napban a teheráni megmozdulások jelképévé vált. A „teheráni angyal” haláltusáját megörökítő felvétel kimerevített képei világszerte felkerültek az iráni rezsim ellen tüntetők transzparenseire, a közösségi szájtokon pedig személye és halála a legolvasottabb témák közé emelkedett. „Fiatal élete elszivárgott ugyan a Karegeh utca aszfaltján, ám Neda feléledt, képernyők százmillióin villódzva szerte a világon” – idézte a CNN online portálja a Newsvine.com blog egyik hozzászólóját.

Míg az online közösség számára Neda története a teheráni rezsim brutalitását, a szakértők számára az internet erejét, hatalmát, megrendszabályozhatatlanságát jelképezi. „Minél durvábban próbálja az elnyomó hatalom korlátozni polgárai internetezését, annál kifinomultabb módszerekkel fogják azok a cenzúrát megkerülni” – kommentált Ethan Zuckerman, a Harvard Egyetem szakértője, utalva arra, hogy a fiatal lányról szóló felvételt is sikerült valahogy „kicsempészni”.

Pedig Irán az elmúlt években a világ egyik legszigorúbb világháló-ellenőrző rendszerét építette ki, amely még a legendás kínaival is felveszi a versenyt. Igaz, az irániak némileg más utat követtek. Míg Peking decentralizált rendszert épített ki, amelyben az ellenőrzés az egyes internetszolgáltatóknál folyik, Teherán központosított cenzúrát hozott létre. Az ellenőrzés az állami távközlési monopóliumnál történik, az ország internetes infrastruktúrájának a szívében.

A rezsim ráadásul nem sajnálta a pénzt a legmodernebb, legszofisztikáltabb technológiák beszerzésére, így a nem kívánatos oldalak blokkolása mellett az internetforgalom teljes megfigyelésére is képesek, sőt arra is, hogy a gyanússá vált felhasználókról részletes adatokat gyűjtsenek. Ami, tekintetbe véve, hogy Iránban ma már több mint 23 millióan interneteznek, nem kis teljesítménynek számít. Nem kevés iróniát rejt magában, hogy az ultramodern cenzúra technológiai hátterét európai cégek szállították, a The Wall Street Journal cikke szerint a többi között a német Siemens és a finn Nokia közös vállalata.

Teherán ezúttal ugyanakkor nem a finom megoldásokat választotta, a forgalmi adatok tanúsága szerint a rezsim a megmozdulások felerősödését követően „lekapcsolta” a teljes iráni internetet. Június 13-án néhány órán át gyakorlatilag egyetlen bit sem jutott ki az országból, és a forgalom azóta is a korábbi érték egynegyede körül alakul. A BBC internetes kiadása szerint ilyet utoljára a myanmari junta csinált, amikor két hétre „lekapcsolta” a teljes országot. Sem internet, sem telefon, semmi nem működött akkor.

A totális kiesés persze nem járható egy olyan ország számára, amelynek szüksége van a külvilágra. És Irán, az elmúlt évek felerősödött izolációs politikája ellenére, ilyennek számít. A kereskedelmi kapcsolatok például mindenképpen megkívánják, hogy az ország rá legyen kötve a globális internetre.

Ezt pedig sok, az iráni tüntetőkkel szimpatizáló nyugati cég, szervezet kihasználja. Közéjük tartozik a kanadai Psiphon, amely – teljesen ingyen – biztonságos kapcsolatokat, szervereket bocsát az Iránból internetezők rendelkezésére. A teheráni rezsim ellenzői körében mind ismertebb a társaság, jelzi ezt, hogy a legfrissebb beszámolók szerint a cégnek már több mint 4000 „ügyfele” van. Ők szabadon, az iráni cenzúra szeme elől rejtve barangolhatnak a világhálón, és tehetik fel a felvételeket, képeket, szövegeket a közösségi oldalakra, fórumokra, fájlmegosztókra, bizonyítva ezzel, hogy az internet korában a demokráciát nem lehet egykönnyen elfojtani.

/* Style Definitions */

p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal

{mso-style-parent:"";

margin:0cm;

margin-bottom:.0001pt;

mso-pagination:widow-orphan;

font-size:12.0pt;

font-family:"Times New Roman";

mso-fareast-font-family:"Times New Roman";}

@page Section1

{size:595.3pt 841.9pt;

margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;

mso-header-margin:35.4pt;

mso-footer-margin:35.4pt;

mso-paper-source:0;}

div.Section1

{page:Section1;}

-->