Mol, OTP, Fornetti, TriGranit: horvát leányaik most kezdik érezni a válságot

A Mol többségi tulajdonában lévő INA olajtársaságnál és az OTP horvátországi leányvállalatánál már az első negyedévben visszaesést érzékeltek a piacon, míg a teljes egészében Mol-tulajdonú Tifon benzinkúthálózatnál nőttek az eladások.

A fagyasztott pékárukat sütő Fornetti márkabérleti rendszerben (franchise) működtetett üzleteiben, valamint a világítástechnikai termékeket forgalmazó Rábaluxnál szintén növelték az értékesítést.

Az INA első negyedéves adatait tartalmazó jelentésből már májusban kiderült: az egy évvel korábbi, 596 millió kuna nyereség helyett az idei első három hónapban 572 millió kuna (mintegy 22 milliárd forint) veszteség került az adó utáni rubrikába.

A Mol 47,15 százalékos tulajdonában álló horvát olajtársaság nyilvános adatai szerint a teljes értékesítés 6,9 százalékkal csökkent 2009 első negyedében, ezen belül az üzemanyagok eladása 7,7 százalékkal mérséklődött. A Horvátországban piacvezető INA három benzinkutat zárt be tavaly óta, így az országban március végén 437 töltőállomást üzemeltetett.

A Mol az általa 100 százalékban birtokolt horvát Tifon üzemanyag-forgalmazó társaság kiskereskedelmi adatairól annyit közölt az MTI érdeklődésére, hogy értékesítésük kismértékben emelkedett az első három hónapban. A cég, horvát honlapjának adatai szerint, országszerte 43 töltőállomást működtet.

Az OTP horvát leányvállalatának eredménye a tavalyi utolsó negyedévhez képest 40 százalékkal, 815 millió forintra esett vissza. Az első negyedév eredményeit a 6 százalékkal csökkenő bevételek, illetve a megtakarítási törekvések kezdeti költségei miatt 10 százalékkal növekvő működési kiadások alakították, közölték az MTI érdeklődésére.

A zárai (Zadar) központú OTP Banka Hrvatskánál a lakáshitelek állománya 47 millió kunával (mintegy 1,8 milliárd forint) bővült, a fogyasztási hitelek közül a folyószámla hitelek bizonyultak népszerűnek, ez utóbbi állománya 43 millió kunával (mintegy 1,6 milliárd forint) nőtt. Az önkormányzati hitelek állománya az első három hónapban megduplázódott, ugyanis a bank mintegy 31 millió euró összegű szindikált hitelt nyújtott a horvát államnak. A horvát bankbetétpiacon változatlanul 4,1 százalékos, a hitelpiacon 3,5 százalékos piaci részesedéssel rendelkező bankcsoportnál a teljes betétállomány 14 százalékkal nőtt, ami saját valutában értékelve megfelel a december végi állománynak.

A tíz éve indult Fornetti horvátországi érdekeltsége a terveket csaknem megduplázó, mintegy 13 százalékos forgalombővülésről számolt be az MTI-nek. Galántai Ákos, a zágrábi székhelyű Fornetti Peciva ügyvezető igazgatója azt mondta: tavaly közel 1700 tonna fagyasztott pékárut értékesítettek franchise-partnereik, idén pedig az első félévben meghaladta értékesítésük a 850 tonnát. A 41 saját dolgozót alkalmazó társaság jelenleg közel 430 szerződéses üzletet lát el az Igalból szállított termékeivel.

Az ügyvezető a Horvátországot is érintő válság jeleit abban látja, hogy a korábbinál többen érdeklődnek egy-egy állásajánlatra. Reményei szerint a krízis az ingatlanpiacot sem hagyja érintetlenül abban értelemben, hogy megtisztítja a piacot az üzérkedőktől, és partnereik reális áron bérelhetnek üzlethelyiséget.

Szintén a horvátországi forgalom bővüléséről számolt be az MTI-nek a világítástechnikai eszközök nagykereskedelmével foglalkozó Rábalux. Végh Tibor, a Rabalux Rasvjeta ügyvezetője elmondta: az idei első félévben 3-4 százalékos növekedést értek el, de a recesszióra adott válaszként átszervezték a céget. Úgy látja, hogy a válság csak ezután érezteti hatásait Horvátországban. A korábbi 10 alkalmazott helyett most 8 embert foglalkoztatnak, megszüntették a raktárt és közvetlenül Magyarországról szállítják megrendelőikhez a termékeket.

A közel 200 partnerrel - szakboltokkal, helyi és nemzetközi áruházláncokkal - dolgozó cég vezetője szerint a válságtól függetlenül a fizetési fegyelem okozza a legnagyobb gondokat. Főként az állami megrendelések kifizetéseit jelentős, akár 140-180 napos késéssel rendezik, ami körbetartozásokhoz vezet, a kintlévőségeket pedig a bíróságok sem tudják elég hatékonyan behajtatni.

A TriGranit Zagreb d.o.o. - a TriGránit Fejlesztési Zrt. horvát részlege - a héten 150 millió eurós finanszírozási szerződést kötött hat bankkal a zágrábi Laniste kerületbe tervezett szórakoztató- és bevásárlóközpont, az Arena Centar (fotó itt látható) építésére. A horvát főváros legnagyobb bevásárló- és szórakoztató központjának beruházása 244 millió euróba kerül. Ez a legnagyobb külföldi építőipari beruházás Közép- és Kelet-Európában a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság kezdete óta, mondták az aláíráskor a résztvevők.

A szindikátusban részt vevő bankok: az Intesa Sanpaolo, az Erste Group, a Hypo Investmentbank, a Cassa Di Risparmio Della Reppublica Di San Marino, az MKB Bank és a CIB Bank. Az Arena Centar építése már megkezdődött, várhatóan 2010 vége felé adják át az épületet, a beruházás tervezett értéke 244 millió euró. A 175 ezer négyzetméteres központot 2500-an építik, megnyitása után 3000 ember találhat benne munkahelyet.

A központ üzlethelyiségeinek 70 százaléka már most bérlőre talált, köszönhetően a TriGranit olyan nemzetközi és horvát cégekkel fennálló jó kapcsolatának, mint a Spar, valamint a Blitz Cinestar. Az Arena Centarban tíz nagyáruház, több mint kétszáz kereskedelmi egység, tízezer négyzetméteres hipermarket, kávézók, éttermek és egy kilenctermes multiplex is helyet kap majd. A központ a térség egyik legnagyobb és legmodernebb bevásárló- és szórakoztatócentruma lesz.

Magyar cégek külföldi befektetéseiről itt olvashat

Az aláírás után Demján Sándor az MTI-nek elmondta, hogy Horvátországban 100 millió euró beruházásával tengerparti szállodaépítésen is gondolkodnak, amelyet az idegenforgalom fellendülése esetén indítanak majd el.

A válság a TriGranitot is érintette, le kell állítaniuk néhány tervezetet, és nehezebbé vált a finanszírozás is, de kifizetődik a TriGranit munkájának a minősége, a bizalmi tőkéje, mondta Demján Sándor.

"A válság nem tragédia, mert megtisztítja a piacokat. Ebben az időszakban azok a cégek maradhatnak talpon, amelyek több tíz évben gondolkodnak, s nem a percek lovagjai. Érdekes módon a most kezdődő beruházások gyorsabban térülnek meg, mint a válság előtt, mivel kevesebb lesz a konkurens építkezés, eltűnnek a versenytársak, ez lehet a nagy előny" - nyilatkozta lapunknak Demján Sándor.