A magyar felnőtt lakosság közel negyede dohányzik, a 18-25 év közöttiek 64 százaléka vallja csupán nemdohányzónak magát. A fiatal felnőttek (18-25 év közöttiek) 36 százaléka dohányzik. Az életkor növekedésével nő a nem dohányzók aránya is, a 65 éven felülieknek már csak 10 százaléka füstöl. Az adatok elemzéséből kiderül, hogy a dohányzási szokásokra sem a jövedelem, sem a végzettség nincs releváns hatással. Megállapítható, hogy az sem tartja vissza szülőket a dohányzástól, ha 18 év alatti gyermekük van. A gyermekesek is az átlagos mértékben füstölnek.
A legtöbb dohányos - 19 százalékuk - otthon, lakáson kívül gyújt rá, kedvelt cigarettázási hely még a közterület és a szórakozóhely. Otthonában csak 10 százaléknyian szívják a füstöt, míg a munkahelyen is csak 12 százaléknyi dohányos gyújt rá. A legkevesebben az autóban, mindössze 7 százaléknyian cigarettáznak. A felnőtt lakosság 53 százaléka tudja, hogy napi pár szál cigaretta is káros az egészségre és a megkérdezettek 20 százaléka véli inkább úgy, hogy napi pár szál sem hasznos. Érdekes, hogy a legtöbbet dohányzó fiatal felnőttek vannak leginkább tisztában a cigarettázás egészségkárosító hatásával, s ennek ellenére hódolnak káros szenvedélyüknek. A dohányzás káros hatásai, amit már napi pár szál cigaretta is kifejt az átlagosnál ismertebb a magasan képzettek körében, jóllehet ennek tudatában ez a csoport is átlagos mértékben dohányzik. Az idősek a legelfogadóbbak azon tévhittel szemben, hogy napi egy-két szál nem ártalmas az egészségre. A nemdohányzók több mint felének a közvetlen környezetében van olyan, aki dohányzik. A dohányosok 77 százalékának környezetében akad egy barát, családtag, vagy rokon, aki szintén cigarettázik. Nyilvánvalóan ez egyetlen leszokással próbálkozó dohányos dolgát sem könnyíti meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.