A Hungrail más reformot akar

Ismertetjük a Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés javaslatát a tervezett vasúti intézkedések kapcsán, a lapunkhoz eljuttatott közlemény alapján:

Már az első kormányzati kommunikációból és az egyes feladatok kidolgozásához megszabott, rendkívül rövid határidőkből látható volt, hogy az érintettek nem voltak tisztában a feladat nagyságával. Így aztán azóta is csak a határidők folyamatos tologatásának vagyunk szemtanúi azzal az indokkal, hogy újabb csontvázak hullanak ki a szekrényből, ami a helyzet nem kellő ismeretéből fakad. Sajnos várható volt ez az időzavar, hiszen az elképzeléseket, a bejelentett reformot a vasutasok feje felett, az igazi szakemberek bevonása nélkül dolgozták ki.



Most, ahogy ismerkednek a szakmával és szembesülnek a valóságos problémákkal, úgy döbbennek rá, hogy az íróasztal mellett megfogalmazott reformcélokat ilyen rövid idő alatt megvalósítani nem lehet. Mára szelídült a kormányzati kommunikáció is és nem reformról, hanem költségvetési kiigazításról beszélnek; látszólag a MÁV-TRAKCIÓ és a MÁV-GÉPÉSZET magánosítása is lekerült a napirendről, de a 40 milliárd forintot mindenképpen össze kell kaparni, mert ez az IMF-kölcsön további folyósításának feltétele.

Ahhoz, hogy a vasút ilyen méltatlan helyzetbe került, jelentős mértékben járult hozzá az is, hogy közút-vasút versenyében a vasút eleve torz versenyfeltételek között működik. Ennek legfőbb oka az, hogy a közút-használók nem fizetik meg a közúti infrastruktúra és forgalomirányítás (közlekedési rendőr fizetése, jelzőlámpa működtetése, stb.) költségeit, és a működésükkel okozott környezeti károkat sem ellentételezik.

Ugyanakkor a magyar vasút minden egyes megtett kilométerért fizet, ráadásul európai szinten mérve az egyik legmagasabb pályahasználati díjat. Véleményünk szerint az eddig megjelent „közlekedési reformtörekvések” ezt az egyenlőtlen helyzetet tovább rontják, különös tekintettel a sokat hangoztatott 40 milliárd Ft-os forráselvonásra (július vége óta már 70 milliárd Ft-ról beszélünk a teljes közösségi közlekedésre vonatkozóan). Ugyanakkor elmondható, hogy az uniós országok, beleértve az újonnan csatlakozottakat is, egyértelműen a vasúti közlekedés elsőbbrendűsége mellett törtek lándzsát, azaz forrásbevonással növelik a vasút versenyképességét. A fejlesztések egyaránt vonatkoznak az infrastruktúrára, a gördülőállományra, valamint a szolgáltatási színvonalra.

Ezzel szemben hazánkban további forrásokat terveznek kivonni az ágazatból, vagyis a kormányzat nemhogy fejlesztést nem tervez, még a jelenlegi állapot szinten tartása is kérdéses.

A Hungrail álláspontja, hogy a hosszú ideje tőkehiányos magyar vasúti szektortól az IMF és a kormányzat közötti megállapodás szerinti megvonás beláthatatlan módon, károsan érintené a magyar vasút helyzetét. A közösségi közlekedés és ezen belül a vasút területén átfogó, hosszú távú stratégiai átalakítások megvalósítása széles társadalmi és mély szakmai támogatottság nélkül - ráadásul ilyen rövid időn belül - veszélyes, ugyanakkor esélytelen vállalkozás. Az ismert, rövid határidők alatt nem lehet megbízható adatokon nyugvó tanulmányokat, hatásvizsgálatokat elkészíteni, így a döntések megalapozottága és azok végrehajtása is kérdéses.

Tudjuk, a magyar vasút területén valóban számos intézkedést szükséges meghozni, amelyek a szektor versenyképességét növelik eleget téve az uniós célkitűzéseknek és a fenntartható fejlődés szükségességének, igényének. Egyetértünk azzal a céllal, hogy a vonzó közösségi közlekedés megteremtése érdekében a „drága versenyként” jellemezhető vasút-autóbusz párhuzamos szolgáltatásokat meg kell szüntetni, létre kell hozni a regionális közlekedési szolgáltatókat és tisztázni kell a megrendelői szerepeket is. Ezen intézkedések azonban nem határozhatóak meg mély szakmai háttérmunka és széleskörű társadalmi elfogadottság nélkül. Véleményünk szerint ilyen nagy jelentőségű, a szektort hosszú időre meghatározó, stratégiai változásokat csak egy nagy politikai és társadalmi támogatottsággal rendelkező kormányzat tud és képes megtenni, amellyel a jelenlegi nem rendelkezik, ezért a kitűzött célok megvalósíthatóságának esélye minimális.

A fentiek alapján az a javaslatunk, hogy az intézkedésekre vonatkozó 1133/2009 (VIII. 7.) számú, a helyközi közösségi közlekedés átalakításáról szóló határozatot a kormányzat vonja vissza, a jelzett intézkedéseket ne kezdje meg. 2009. augusztus 25.