BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Ennél kevesebbért is bukott meg már kormány" - Bajban a kórházak

Trükköznek a kórházak, hogy spóroljanak, és pénzhez jussanak. Betegeket küldözgetnek egymás között, van, ahol VIP-kórtermet rendeznek be a fizető (külföldi) pácienseknek, és pénzért kínálják a szabad kapacitásaikat. Ha a kormány nem avatkozik be, elképzelhető, hogy őszre nem lesz működőképes kórház az országban.

A túlélésért küzdenek a kórházak. Az áprilistól élő lebegtetett finanszírozás miatt drasztikusan csökkent a bevételük. Az új rendszerben a tavalyi teljesítményük alapján számított 70 százalékos alapfinanszírozás felett, az országos teljesítménytől függően, és a saját betegszámuk arányában kapják meg a fennmaradó részt az intézmények. Csakhogy a magas betegszám miatt ez a 30 százalék alig éri el a hetvenezer forintot, azaz a teljes összeg ma esetenként 126 ezer forint, szemben a tavalyi 145 ezerrel. Érthető, hogy az intézmények a kezdetben felpörgetett teljesítmények után, az utóbbi hetekben már próbálnak szabadulni a költséges betegektől.

„Konkrét számokat még nem ismerek, de az igaz, hogy a kórházak által is óhajtott volumenkorlát feloldása után hirtelen elszaladt a teljesítmény, s nem mindig jelentek meg tényleges teljesítmények – mondja Kökény Mihály a Parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke. – Hirtelen megnőtt például a szövődményes műtétek aránya, amelyek után jobban fizet a biztosító. Lehet, hogy a volumenkorlát feloldása, és a vegyes finanszírozás valamilyen módosítást igényel.”



A probléma tehát a kórházakkal van? Az intézmények a teljesítménykorlát feloldása után nyakló nélkül fogadták a betegeket, miközben az ellátásra fordítható összeg csökkent: 727,6 milliárd forint az idei keret, amelyből a válság miatt a kormány zárolt 13,5 milliárdot, vagyis a valójában 714 milliárdból lehet gazdálkodni. Ez csaknem 68 milliárddal kevesebb, mint a tavaly elköltött pénz.

Csődbe mehetnek a kórházak?

Ebben a helyzetben jogos a kérdés: csődbe mehetnek a kórházak? „Dobálózhatunk olyan fogalmakkal, mint a csőd, amelyen aztán rágódhat a lakosság, hogy vajon mit jelent ez a számukra – mondja Varga Ferenc a Kórházszövetség elnöke. – Jogi értelemben nem is beszélhetünk kórházcsődről. Egy önkormányzati vagy állami fenntartású intézmény nem mehet csődbe. A fenntartó önkormányzatnak ellátási kötelezettsége van, tehát ha egy kórház ellen felszámolási eljárás indulna – amelyre Magyarországon nincs példa –, akkor gondoskodni kell arról, hogy melyik intézmény fogja ellátni a terület lakosságát. Igaz ugyanakkor, hogy a kórházakban nagy a baj. A finanszírozási gondok és a személyi ellátottság hiányosságai jelentik a problémát.”

Mérik a gyógyítás minőségét

A szaktárca az év második felétől vezette volna be a minimum feltétel rendszert. Az OEP ez alapján kötné a finanszírozási szerződéseket az intézményekkel. A szabályozás célja az lenne, hogy a kórházak csak azokat a feladatokat láthassák el, amelyekre a személyi és tárgyi feltételeik alapján alkalmasak, de az új rendszer egyelőre nem működik. Információink szerint a követelményeknek kevés intézmény felelne meg, ezért kórházi osztályokat, teljes intézményeket kellene leállítani.

Az ÁNTSZ egyébként tavaly komplex ellenőrzést kezdett az intézményekben. Pintér Melinda, az Országos Tisztiorvosi Hivatal főosztályvezető helyettese a Világgazdaságnak elmondta: 97 kórház 272 sebészeti, urológiai, ortopédiai, traumatológiai, égés-sebészeti és sürgősségi betegellátó osztályát vizsgálták meg. Öt égés-sebészeti, két traumatológiai és egy sürgősségi betegellátó osztály progresszivitási szintjének visszaminősítése miatt eljárás indult, két sürgősségi kórházi osztály működését pedig felfüggesztették a regionális tisztifőorvosok a hiányosságok miatt.

A kórházak helyzetéről a szaktárcát is megkérdeztük, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

„Ez nem trükközés, hanem a fenntartásért vívott harc"

A trükközés mögött is a súlyos gazdasági helyzet áll. Varga Ferenc szerint mégsem helyes azt állítani, hogy a kórházak trükköznek. „Ez nem trükközés, hanem a fenntartásért vívott harc, amire nem is lehet általános sémát hozni. Minden kórháznak mások a feladatai, és mások a lehetőségei, az intézmények ezt próbálják meg kihasználni, hogy elláthassák a lakosságot.”

Kökény Mihály szerint mégis kell a séma: „Úgy tudom az OEP és a szaktárca vizsgálja, hogy mit lehet tenni. Szükség van a szakmai szabályok átlátható megújítására, és valamilyen ésszerű korlátra a teljesítményekben, de nem intézményről intézményre eltérően, mert az sem a betegnek, sem finanszírozónak nem jó. A kórházaknak önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és azt sem zárom ki, hogy szükség lesz pénzügyi segítségre, de ennek sem az időpontjáról, sem a mértékéről nem tudok többet mondani.”

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint nincs idő tétlenkedni. Ha augusztus végéig nem avatkozik be a kormány, azzal az ágazat működését veszélyezteti. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Intézetének tanára arra figyelmeztet, hogy bár a kórházak minden eszközt képesek bevetni azért, hogy a pénzügyi csőd ne mutatkozhasson náluk, ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen nincsenek súlyos finanszírozási gondjaik. A látszat ellenére havonta több százmilliós adósságok keletkeznek. „Olyan kórházak, amelyek eddig pénzügyi egyensúlyban voltak, júliustól egyértelműen mínuszról számolnak be. Százmilliós hiányt gerjeszt nekik az új finanszírozási rendszer. Intézkedési tervet készítenek arra, hogyan csökkentsék a kiadásokat, amelyek ma meghaladják a bevételeket, de erre vonatkozóan korlátozott az eszközállományuk, ma már nincs hova hátrálniuk. Ráadásul abból, hogy nincs kimutatott hiánya egy kórháznak, még nem következik, hogy olyan ellátást nyújt, amilyet a betegek állapota megkövetel. Lehet úgy hígítani a szolgáltatásokat, hogy olyan, mintha ellátnák a beteget, valójában mégsem kap az állapotának megfelelő kezelést. Magyarán nem releváns szolgáltatást, hanem »felületi kezelést« kap, amitől nem gyógyul meg, de olyan, mintha kezelték volna.”

A kórházak azért járnak el így, mert komoly pénzügyi nehézségeik vannak, amin az általuk belátott mozgástérben, más módon nem tudnak túljutni. „Ha a kórházak annyira a sarokba szorítva érzik magukat, mint amennyire most, akkor nincs olyan felügyeleti-ellenőrzési rendszer, amely meg tudja akadályozni, hogy egy szolgáltatást fölhígítsanak – mondja Sinkó Eszter. – Miután a szakmai eljárásrendek nem egy-egy eljárást írnak elő, hanem több változatot engedélyeznek, mindig vannak olcsóbb terápiák, amelyeket úgy választhat a kórház, hogy nincs belőle problémája. Ez jogszerű, de a beteg számára esetleg mégsem a legmegfelelőbb. Amikor egy kis kórház nyilvánosan elismeri, hogy a kemoterápiás infúzióikba nem kerülnek bele a legkorszerűbb gyógyszerek, mert az olcsóbb, és kevésbé hatásos összetevőket használják, akkor az jelzi, hogy a baj milyen mértékű.”

A cikk a következő oldalon folytatódik



Varga Ferenc nem tartja feltétlenül rossznak, hogy régebbi gyógyszereket, vagy eszközöket használnak, még akkor sem, ha ez visszalépést jelent az ellátásban. „Nem tudom, hogy ez támogatható-e, hiszen a betegbiztonságot elsősorban a modern technika jelenti. De amennyiben nincs más lehetősége a kórháznak, akkor ezt is igénybe veszi. A kemoterápiában a drága gyógyszereket korábbi generációs, olcsóbb készítményekkel próbálják helyettesíteni, amelyek szintén jók, de nem a legmodernebbek.”

Joggal megy fel a pumpa a járulékfizető polgárban

A járulékfizető polgárban joggal megy fel a pumpa, ha egyes helyeken a korszerű gyógyszert adják, máshol az elavult szerrel kell beérnie. De ki dönt arról, hogy melyiket alkalmazzák? „A befizetés önmagában nem jogosít fel a legmodernebb ellátásra. Ezeket korábban is költségvetési hozzájárulással lehetett biztosítani, de most nincs forrás. Az nem járható út, hogy az egyik oldalon eleresztik a költséges beavatkozásokat, a másik oldalon meg nem jut pénz a kevésbé költséges kezelésre. A lakosságnak tudomásul kell vennie, hogy nincs több anyagi lehetősége a kórházaknak. Ezért kénytelenek olyan megoldásokhoz nyúlni, amelyek korábban elfogadottak voltak. Lehet, hogy ezek nem eredményeznek olyan gyors javulást az egészségi állapotukban, de ennyi az anyagi lehetőség.”

Különbséget tenni persze nem szabad – teszi hozzá a Kórházszövetség elnöke. Ha a kórház úgy dönt, hogy a korábbi generációs gyógyszereket alkalmazza, akkor mindenkinek ugyanazt kell adnia. Még akkor sem, ha a tehetős beteg ki tudná fizetni az olcsó és a drága gyógyszer különbözetét. „Ez jogilag vitatható lenne, hiszen különbséget tennének az állampolgárok között. Hivatalosan nem tudok ilyenről, azt gondolom, hogy nincs is, de ettől függetlenül elképzelhető. Ez a biztosítási rendszeren kívüli magánszolgáltatóknál történő ellátásban működhet.”

Nem tudni, melyik kórház, meddig bírja

Varga Ferenc szerint nem könnyű megjósolni a jövőt. „Lesznek intézmények, amelyek lemondanak a drágább szolgáltatásokról, továbbküldik a beteget, amivel más intézményeket hoznak nehéz helyzetbe. Azok a súlyponti kórházak, amelyek a jelenlegi finanszírozásból nem tudják megoldani a betegellátást a sürgősségre koncentrálnak majd, ezáltal a várólisták fognak növekedni. Nehéz megmondani, hogy melyik kórház meddig »bírja«. A jelenlegi helyzetből 60–80 milliárd forint húzná ki az ágazatot, de azt nem állítom, hogy ez a jövő évi működéshez elég lesz.”

"Ennél kevesebbért is bukott meg már kormány”

Kevésbé derülátó Sinkó Eszter, aki azonnali beavatkozást sürget. „Egyértelmű jelei vannak annak, hogy a helyzet változásért kiált. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a kormány talán hajlandó lesz többletforrást biztosítani. Az egy esetre jutó finanszírozási összeg ugyanis olyan kritikus érték alá esett, amely beavatkozást igényel. Biztosan változtatnak a lebegőpontos rendszeren is. Ha augusztusig nem történik változás, akkor a kórházvezetők felrakhatják a kezüket, hogy dolgozzon helyettük az, aki tud ennyi pénzből ellátást nyújtani. Ez körülbelül annyit jelent, hogy a betérő beteggel közölhetik: nincs gyógyszer, nincs kötszer, nincs műtét és nincsen ágy. Aki ellátást akar, fizessen. Ez természetesen tarthatatlan helyzetet eredményez. Ennél kevesebbért is bukott meg már kormány.”

Az ÁNTSZ egyébként tavaly komplex ellenőrzést kezdett az intézményekben. Pintér Melinda, az Országos Tisztiorvosi Hivatal főosztályvezető helyettese a Világgazdaságnak elmondta: 97 kórház 272 sebészeti, urológiai, ortopédiai, traumatológiai, égés-sebészeti és sürgősségi betegellátó osztályát vizsgálták meg. Öt égés-sebészeti, két traumatológiai és egy sürgősségi betegellátó osztály progresszivitási szintjének visszaminősítése miatt eljárás indult, két sürgősségi kórházi osztály működését pedig felfüggesztették a regionális tisztifőorvosok a hiányosságok miatt.

A kórházak helyzetéről a szaktárcát is megkérdeztük, de lapzártánkig nem kaptunk választ. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.