Magyar-cseh-román együttműködés a szuperlézerért?

A látogatás az ELI megépítésére alakult nemzetközi konzorcium 2009. október 1-i prágai ülését előzi meg, ahol a tanács egy közös magyar-cseh-román pályázatról tárgyal. A 100 milliárd forintos beruházás elnyerése Magyarország és a régió kiemelt stratégiai célja, hiszen a projektben részt vevő országok felkerülnek a világ tudományos térképére.

Magyarország Szeged helyszínnel pályázik az Extreme Light Infrastructure (ELI) elnevezésű szuperlézer megépítésnek elnyerésére. A találkozás apropója, hogy az ELI megépítésére alakult nemzetközi konzorcium Irányító Testülete 2009. október 1-jén Prágában tárgyal egy közös magyar-cseh-román pályázatról.

Az ELI felépítése Európát a lézeres technika bizonyos területein legalább egy évtizedre a világ élvonalába pozícionálná. A beruházás alapvetően három nagy tudományos célt szolgál: az úgynevezett beamline rendszer előállítása, amely – a hagyományos lézerekkel ellentétben – óriási teljesítménye mellett, másodpercenként akár tízszer is képes lenne lőni. A fejlesztések másik iránya, hogy a kutatók extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Az ilyen attoszekundumos lézerek teljesítményének növelésével számtalan alkalmazás előtt nyílna meg az út az anyagtudománytól a biológiáig. A harmadik cél egy, minden eddiginél nagyobb teljesítményű lézerrendszer megépítése, amely a fizika legalapvetőbb kérdéseinek vizsgálata felé nyitna utat.

A tervek szerint a beamline Prágában, az attoszenkudumos központ Szegeden épülne meg, míg a 100 petawattos rendszerre vonatkozó fejlesztések mind a két helyszínen, egymással szoros együttműködésben, de más technológiai megoldást keresve valósulnának meg. Mindezekkel egyidőben Bukarestben egy fotonukleáris kutató központ épülne, ahol a nagyteljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásait vizsgálnák.

Bajnai Gordon miniszterelnök az ELI lehetséges szegedi helyszínén elmondta: „Mivel a válság közepette a jövőre is gondolni kell, ezért 2010-ben a kormány 10 milliárd forinttal többet fordít innovációra, összesen 180 milliárd forintot, és a héten döntött az ELI támogatásáról. Azzal, hogy Szeged Prágával közösen elnyerheti ezt a projektet, Magyarország felkerülhet a világ gazdasági és tudományos térképére, elindulhat egy erőteljes hazai növekedés, és a fejlesztés továbbgyűrűzve pozitív hatással lehet a Dél-alföldi régióra is.”

Szabó Gábor rektor az ELI-t érintő kormánydöntés kapcsán hangsúlyozta: „Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy Szeged, illetve a Szegedi Tudományegyetem neve felmerült a fejlesztés kapcsán. Az ELI lehetséges szegedi helyszíne több tényezőnek is köszönhető: az egyetem kiváló tudósainak, munkatársainak, továbbá a város és a kormány határozott támogatásának. Reméljük, jövő csütörtökön pozitív döntés születik.”