Hidrogénhajtású rája a Hondától - Fotók

A fotókon korántsem látszik olyan különlegesnek a Clarity, mint valójában. A 4,84 méteres kocsi valahogy egy kerekeken gördülő elektromos rájára emlékeztet: noha 147 centiméter magas, mégis - hosszan nyújtott vonalai, szokatlanul tágas utastere és 280 centis tengelytávja révén - nagyon laposnak látszik. És körülbelül olyan hangos jószág, mint a rája. Beülünk, gyújtást adunk, a kormány melletti csutkát lepöccintjük, vagyis sebességben van az autó, de egy hangot sem hallunk. "Gázt" adunk, és jön az aha-élmény: erős gyorsításkor már hallatszik valami viiiiiii-szerű surrogás, ezt leszámítva azonban semmi.

A leginkább űrsiklóba való műszerfal azonban feléled. De itt sem találunk ismerős jelzést. Mert nem fordulatszámot mutat, hanem azt, hogy hány kilowattos teljesítménnyel haladunk. És ezzel kapcsolatban azt is láthatjuk, mennyire "zölden" vezetünk, és hogy mekkora a hidrogén-tank, valamint az akkumulátor töltöttsége. Felhajtunk az autópályára.

A kőkori belsőégésű motoros autók vezetői igyekeznek közel kerülni, megbámulni a kissé meghökkentő vonalvezetésű Clarityt. Pedig a kocsi menettulajdonságaival nemigen hívja fel magára a figyelmet. Az 1625 kilogrammos tömeget egy 100 kilowattos (134 lóerő) elektromos motor hajtja, így végsebessége 160 kilométer óránként. A gyorsulásról nem nyilatkozik a gyár. Az azonban biztos, hogy nem lomha, bár a 256 newtonméteres forgatónyomaték ellenére nem akarja feltépni az aszfaltot. Azt hiszem, az FCX Clarity egy korrekt utazó limuzinnak készült, és az is biztos, hogy amikorra kiépül az európai kúthálózat, már nem ezt, hanem valamelyik utódját fogják árusítani a Honda kereskedők.

Ha azt mondjuk ritka érdekes autó a Honda FCX Clarity, nem túloztunk, hiszen üzemanyagcellás járművet még kis szériában sem gyártanak a Föld nevű bolygón. Pedig iparági elemzők és autóipari szakemberek egyaránt úgy tartják, hogy a hibridautók csak átmeneti kitérőt jelentenek a valódi megoldás, a hidrogénhajtás tömeggyártás számára való kifejlesztéséig.

Csakhogy a drága technológia valamint az infrastruktúra - vagyis a kutak - hiánya akadályozza az ilyen kocsik gyors elterjedését. Meg az is, hogy milyen is legyen az a hidrogén kút? A frankfurti töltőállomáson ugyanis az egyik kútoszlop 700, a másik 350 bar nyomáson tárolja a hidrogéngázt, a harmadikból pedig körülbelül mínusz 250 fokra hűtött cseppfolyós hidrogént tankolhatunk. Ez utóbbit használják például a hidrogént a belsőégésű motor üzemanyagaként használó BMW limuzinok. Az első kettő pedig az üzemenyagcellás autókra vár. Az FCX Clarity is ilyen.

Az üzemanyagcella nem más, mint egy az autóba épített erőmű. Emlékszünk még a kémia órákra, amikor a vizet elektromossággal hidrogénre és oxigénre bontotta a lelkes tanerő? Na, ennek éppen a fordítottja zajlik a cellában. A hidrogén egyesül a légköri oxigénnel, és elektromosság keletkezik, ami a villanymotort, illetve az akkumulátort táplálja. Elinduláskor és gyorsítás közben – amikor a legtöbb áramra van szükség – az üzemanyagcella által előállított elektromosság mellett a lítium-ion akkumulátorban tárolt elektromosság is segít az autó hajtásában, hogy a teljesítmény még jobb legyen. Lassulás közben a villanymotor generátorként működve a kinetikus energiát elektromos árammá alakítja, s ezt, illetve az üzemanyagcella egység által előállított többlet áramot a rendszer a lítium-ion akkumulátorban tárolja.

Ami a jövőt illeti, hét nagy autógyártó csoport október elején egyetértési nyilatkozatban rögzítette, hogy támogatja a hidrogén hajtású üzemanyagcellás autók töltőállomás-hálózatának létrehozására vonatkozó terveket. A hidrogén töltőállomásoknak a szándékok szerint 2015-re fel kellene állniuk a nagyvárosok környékén. A projekt kezdőpontja Németország lenne, ahol ezer kút létesítése a terv, de egyidejűleg hasonló rendszerek felállítása is megkezdődne az Egyesült Államokban, Japánban és Koreában. A Daimler kezdeményezésére a Ford, a GM/Opel, a Honda, a Hyundai, a Reanult/Nissan valamint a Toyota kötelezte el magát a tervek mellett, és ezek a csoportok már jelentős eredményeket értek el az üzemanyagcellák fejlesztése terén.

Az első európai hidrogénüzemanyag-töltő állomást a BMW csoport közreműködésével 2000-ben nyitották meg a müncheni repülőtéren. Oslóban pedig májusban adták át Norvégia harmadik hidrogénkútját. A HyNor töltőállomás átadásával a norvég nemzeti hidrogénprojekt újabb lépést tett az Oslo és Stavanger közötti 580 kilométeres út mentén létesítendő hidrogén kúthálózat megvalósítása érdekében.

A közúti közlekedésben a hidrogén üzemanyag használata azt is jelenteni, hogy jelentősen csökkenne a szén-dioxid kibocsátás, és nem fogyasztanánk rohamosan növekvő tempóban a kőolaj készletet, amelyet elégetni vétek, és amely többek között a vegyipar pótolhatatlan nyersanyaga. A hidrogént azonban jelenleg elsősorban földgázból állítják elő, bár az ideális az lenne, ha napenergia, szélenergia vagy vízenergia felhasználásával bontanák a vizet alkotóelemeire. Ez azonban ma még nem egyszerű - jelentette ki Daniel Kammen, a University of California alternatív és megújuló energia laboratóriumának vezetője, aki szerint egyelőre a tölthető elektromos járművek elterjedése látszik közelebbinek.

Pedig már eddig is temérdek pénzt öntöttek a hidrogénes kutatásokba. Csupán a General Motors 1,5 milliárd dollárt fordított az üzemenyagcellás kutatásokra, és most azon dolgoznak, hogy a cella a jelenlegi 80 gramm platina helyett kevesebb mint 30 grammal is működjön - mondta Charles Freese, a GM tüzelőanyag programjának igazgatója a Bloomberg hírügynökségnek.

- Miután megszabadult elektronjától, a hidrogén ion áthalad az elektrolit membránon, majd csatlakozik az oxigén elektródáról érkező oxigénhez és egy külső áramkörről érkező elektronhoz.

- A felszabadult elektronok révén az áramkörben egyenáram kezd vándorolni. A reakció az oxigén elektródánál melléktermékkel jár: ez a víz.

- Miután megszabadult elektronjától, a hidrogén ion áthalad az elektrolit membránon, majd csatlakozik az oxigén elektródáról érkező oxigénhez és egy külső áramkörről érkező elektronhoz.

- A felszabadult elektronok révén az áramkörben egyenáram kezd vándorolni. A reakció az oxigén elektródánál melléktermékkel jár: ez a víz. Klikk a galériára Az ELTE Kémiai intézetének munkatársai készítették HY-GO fantázianevű, hidrogéncellás háromkerekűt. A HY-GO áprilisban a győri Széchenyi István Egyetem által rendezett Alternatív Hajtású Járművek Versenyén első lett a prototípus kategóriában Robbantott ábra a Clarity működéséről -->
[enews_gallery id='491337']