Sorra mennek csődbe a cégek

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2009 első kilenc hónapjában 36 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. E tekintetben a csúcsot 2009 évvégére esetleg 2010 évelejére várja a Coface. A felszámolási eljárások száma 34 százalékkal, a végelszámolások száma pedig 37 százalékkal növekedett meg. Némi változás mutatkozik az "igazi csődeljárások" számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak.

Az év első kilenc hónapjában az eljárások száma többszöröse az előző éveknek mégis ez az arány jóval elmarad más országokhoz képest. A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépett új csődtörvény még nem érezteti a hatását, hiszen a csődeljárások száma még mindig csekélynek bizonyul a felszámolási és végelszámolási eljárásokhoz képest, komolyabb hatása a jövő évre várható.

A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetett továbbra is a nagykereskedelem és kiskereskedelem minden formája, különösen az élelmiszeripari valamint a textilipari termékek kereskedésével foglalkozó vállalatok vannak nagy bajban, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot vizsgálva az látszik, hogy az élen a szolgáltatást folytató cégek állnak. Őket követi az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: fuvarozók, a kiskereskedelem, fa és bútoripar, papír és csomagolóipar, a nyomda és kiadói tevékenységet végzők, az építőipar, az élelmiszeripar valamint a nagykereskedelmi vállalkozások, de az autóipar is az országos átlag felé emelkedett. A vizsgáltak közül nincs olyan ágazat, amely csökkenteni tudta volna a fizetésképtelenségi arányszámát.

Itthon a kockázatok növekedésével kell számolnunk, pedig nemzetközi összevetésben Magyarországot már így is kirívóan magas fizetésképtelenné válási arány jellemzi; különösen igaz ez a textil- és építőiparban, illetve a kereskedelemben. A szűk keretek között tartott belföldi kereslet mellett rövidtávon csak az export jelenthet kitörést. Ez viszont a magyar export relációs koncentráltsága miatt elsősorban a német gazdaság teljesítményének a függvénye. Ez a helyzet különösen felértékeli a nemfizetés ellen alkalmas eszközök használatát.