Befuccsolt kórházcégek

Kifelé tart a magántőke a hazai kórházak üzemeltetéséből, a befektetők nem találták meg ugyanis számításaikat – sommázhatók az elmúlt hetek-hónapok történései. Az okok szerteágazók, az adózástól a jogi szabályozáson át a szektort általánosan jellemző alulfinanszírozottságig terjednek.

A sort a korábban tíz kórházat és szakrendelőt működtető HospInvest Zrt. nyitotta, amikor áprilisban csődvédelmet kért, a minap pedig a másik jelentős szereplő, a Medisyst Kft. lépett erre az útra, amikor lemondott a körmendi kórházról. Németh Attila, az utóbbi társaság ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak ugyan úgy fogalmazott, hogy nem kiszálltak, hanem a kórház működtetését felajánlották az önkormányzatnak, ám tény, a lépés csak részben volt önkéntes. „A finanszírozási környezet változása miatt a jövőben az önkormányzat jobban képes biztosítani a kórház megfelelő működését” – jelezte Bebes István, Körmend polgármestere, hogy miért döntött úgy a városvezetés, visszaveszi a 2004 óta a Medisyst által működtetett intézményt. És tény, szakértők szerint a finanszírozás szabályai miatt egy kórház működtetése ma 8-10 százalékkal drágább, ha azt magáncég üzemelteti.

Hogy a 2004-ben indult kórház-privatizáció megtorpanása, majd visszájára fordulása milyen döntéseknek, intézkedéseknek lett az eredménye, vita tárgya. Molnár Barbara, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szóvivője szerint a tb-finanszírozás semmiképpen sem ludas ebben, az ugyanis szektorsemleges, vagyis nem függ attól, hogy az egészségügyi szolgáltatás működetését ki és milyen társulási formában végzi. A szóvivő szerint az okokat sokkal inkább az adó- és más jogi szabályozásokban, valamint az ágazat általános alulfinanszírozottságában kell keresni.

Más a véleménye Rácz Jenő volt egészségügyi miniszternek, a gazdasági társaságként működő veszprémi kórház főigazgatójának, aki úgy látja: a hangoztatott elvekkel ellentétben nem szektorsemleges a finanszírozás. Mint jelezte: az önkormányzati és állami intézményként működő kórházakkal ellentétben nem kapták meg tavaly például az ötszázalékos kötelező béremelés, valamint a 13. havi fizetés fedezetét, emellett iparűzési adót is kell fizetniük, és tőkevisszapótlás sincs.

Lesújtó képet festett az ágazat helyzetéről nyáron publikált jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is. Az ÁSZ szerint a piac szabályozatlan, az állami források szűkösek, így borítékolható a sikertelenség. Pedig az alapötlet kézenfekvő volt: a jellemzően kisvárosi önkormányzatok átadták azoknak az intézményeiknek a működtetését, amelyeknek finanszírozására ugyan nem volt forrásuk, de amelyeket mindenképpen meg kívántak tartani. Ám kiderült, hogy a kórházak gazdálkodásának átalakítása nem elegendő a rentábilis működtetéshez – szögezte le akkor az ÁSZ.

És valóban, ennyi pénzből nem lehet korrektül üzemeltetni a kórházakat – erősítette meg most a Világgazdaságnak Kollányi Gábor, a HospInvest elnöke. Kollányi Gábor szerint a csődvédelmet követően még jó ideig volt remény a pénzügyi stabilitás helyreállítására, ám a júliustól megváltozott OEP-finanszírozás végképp tönkrevágta a HospInvestet, így az általa működtetett kórházak gazdálkodását is. Az egri kórház például júliusban az előző havi 520 millió forintnál 60 millióval kevesebbet kapott.

Az önkormányzati üzemeltetésnek ugyanakkor sok hátránya is van – mondta lapunknak Merczel József, a HospInvest felszámolását követően az egri Markhot Ferenc kórházat „viszszavevő” Heves Megyei Közgyűlés alelnöke. Példaként említette, hogy az áfabevételeiket be kell fizetniük a központi költségvetésbe, az általuk fizetett áfát viszont nem igényelhetik vissza, szemben a cégekkel. Gyakorlatilag csak a normatív OEP-finanszírozásból tudnak gazdálkodni, hangsúlyozta, hozzátéve azonban, hogy ennek ellenére nem tervezik újra magáncég üzemeltetésébe adni a kórházat.

Az önkormányzati kórházakat a megváltozott OEP-finanszírozás is sújtotta. A korábbi 150 ezer forintos gyógyítási alapdíj júliustól ugyanis átlagosan 120 ezerre esett vissza, mivel csak a teljesítmények 70 százalékáért térített teljes díjat a biztosító, a fennmaradó rész után pedig annál kevesebbet, minél több beteget láttak el. A rendszer szakmai megítélését jelzi, hogy Rácz Jenő szerint semmi köze sincs az OEP-finanszírozásnak a valódi költségekhez.

Ami a távolabbi kilátásokat illeti, Kollányi Gábor nem sok jót jósol az egészségügybe befektetetni kívánó magáncégeknek. A parlamentben frissen elfogadott salátatörvény ugyanis olyan, az európai gyakorlattól eltérő szabályokat ír elő, amelyek elriasztják a magántőkét. Az egyik paszszus például úgy rendelkezik, hogy ha a szolgáltató tartozása meghalad egy bizonyos szintet, elveszíti az OEP-finanszírozás lehetőségét. Márpedig ha valakivel szerződést bont a biztosító, három évig nem pályázhat újabb működtetésre, így kárba veszne az évek alatt az intézménybe fektetett pénze.

A vállalkozásokba beletartoznak a háziorvosi és egyéb kisebb egészségügyi szolgálatok is.

A vállalkozásokba beletartoznak a háziorvosi és egyéb kisebb egészségügyi szolgálatok is. Telkinek jól megy Évről évre egyre több betege van Magyarország egyetlen magánkézben lévő fekvőbeteg-intézményének, a Telki Kórháznak. Pócs János vezérigazgató lapunknak elmondta: tevékenységüket nem finanszírozza az OEP, a bevételeik teljes egészében a betegektől vagy azok egészségpénztárától származnak.

Mint mondta: a Telki Kórház nem hivatott megoldani az állami egészségügy problémáit, nem tudják és nem is kívánják átvenni a közkórházak szerepét. Véleménye szerint olyan kockázati közösségre lenne szükség, amely által többen igénybe vehetnék a magánkórházak borsosabb árú, magas szintű szolgáltatásait úgy, hogy nem terhelnék az állami ellátórendszert. A főszereplők HospInvest Zrt.

A társaság 2000-ben alakult, jegyzett tőkéje 846 millió forint. Öt kórházat (Eger, Gyöngyös, Hatvan, Kiskunhalas, Parádfürdő) működtetett. 2007-ben 4 millió euróért 25 százalékos tulajdonrészt szerzett benne az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), ám 2009 márciusában kiszállt a cégből. 2009 áprilisában a Fővárosi Bíróságon csődvédelmet kért. Zajlik a felszámolása.

MediSyst Kft.

Jegyzett tőkéje: 108 millió forint. Tevékenységei: gyógyszer-nagykereskedelem, tanácsadás, egyéb tevékenységek. A HospInvestet kilenc évvel ezelőtt Kern József Kollányi Gáborral közösen alapította. Útjuk 2006-ban szétvált, Kern a portfólióból a körmendi kórházat „vitte el”, és megalakította a MediSystet. 2007-ben pályázaton nyerte el a mezőtúri és a tapolcai kórház üzemeltetési jogát.

-->