Kis- és középvállalatok a célkeresztben

A hazai kis- és középvállalatok külpiaci versenyképességének ágazati megközelítésű felmérése, az ezt előmozdító interaktív párbeszéd a célja annak az interaktív tanácskozásnak, amelyet november 27-én rendez Debrecenben a WebRiport.hu. A szervezők szándékai szerint a szféra képviselői és szakértők közös üzenteket tudnak majd megfogalmazni a gazdaságirányítók számára.

Ahogy a labdarúgásban is csak egy széles bázisú, magas színvonalú nemzeti háttérrel létezhet nemzetközi szinten is jegyzett válogatottat, úgy egy versenyképes ágazat kell ahhoz, hogy legyenek olyan versenyképes vállalatok, amelyek versenyképes termékeikkel tudnak kilépni a nemzetközi piacra. Így foglalta össze Gulyás József, a WebRiport.hu vezérigazgatója, a Joint Venture Szövetség tőkeexport bizottságának elnöke annak a konferenciának az alapötletét, amelyet jövő pénteken tartanak Debrecenben. Az Összefogás a magyar kkv-k külpiaci versenyképességéért címet viselő, az ITD Hungary, az Eximbank és a Mehib által támogatott, a webRiport által szervezett interaktív tanácskozás fórumot kínál a párbeszédre a résztvevők - a szféra vállalkozásai és szakemberek - között. Cél az is, hogy közös üzenetet fogalmazzanak meg az ország gazdaságirányítói felé. Újdonság, hogy ágazati szinten kívánnak foglalkozni a témával.

A konferencia kapcsán rendezett sajtóbeszélgetésen az említett, állami forrásokból a kkv-kat segíteni hivatott szervezetek képviselői a többi között azokról az eszközökről beszéltek, amelyeket a kkv-k külpiaci versenyképessége erősítése érdekében kínálnak a szférának. Így Kerekes György, az ITD Hungary ágazati vezetője beszélt arról a projektről, amely annak a mintegy 2500 kkv-nak a helyszíni felmérésből és felkészítéséből áll, amelyeknek lehet exportképes árualapja. Mint mondta, eddig már 1100 vállalkozást felmértek, s a gyorsmérleg szerint elsősorban az élelmiszeriparban, a környezetvédelmi háttériparban és a textiliparban érhetnek el versenyelőnyt külföldön jelenleg a magyar kis- és középvállalatok.

Miközben 2000-ben a portfoliójának 60, napjainkban már 90 százalékát a kkv-k adják - számolt be az Eximbank osztályvezetője. Toma Pál kérdésünkre elmondta: habár a válság tavaly őszi kitörése óta csak egy új termékkel jelentek meg, a bank szinte minden terméke szól ennek a szférának.

A Mehibnél újdonságról is be tudott számolni Orosz György, osztályvezető. Mint mondta, a parlament által a napokban jóváhagyott Mehib-törvény módosításának köszönhetően a jövő évtől a viszontbiztosítást már a hazai háttérbiztosítókra is köthetik majd. A termék kidolgozás alatt van.

A beszélgetés résztvevői elismerték, hogy a hazai kkv-szektor nemzetközi versenyképességéért még sokat kell tenni, hiszen - ahogy Kerekes fogalmazott - közülük sokaknak nincs megfelelő információjuk, tudásuk, gyakorlati ismeretük a külpiaci tevékenységről.  Felvetésünkre, hogy ebben az esetben, miért nem nyújt az állam támogatást a japán kereskedőházak mintáját követő szerveződéshez, azt mondta: ezeknek alulról jött szerveződéseknek kell lenniük, olyanoknak, mint a klaszterek. Gulyás József szerint ugyanakkor támogatni kellene az államnak - kivált válság idején - az olyan kezdeményezéseket, mint amilyen a Magyar Külgazdasági Szövetség által javasolt, a japán kereskedőházak mintájára kidolgozott Magyar Főnix-koncepció. Már csak azért is, mert maguk a kkv-k ritkán fognak össze maguktól, gyakran ellenérdekeltnek tartják magukat ehhez.