BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mit ne tegyünk állásinterjú alatt?

A Society for Human Resource Management 500 fő bevonásával készített felmérése szerint a HR vezetők 40 százaléka megbocsáthatatlannak tartja, ha az állásinterjú közben megcsörren a jelentkező telefonja. Szintén "öngyilkos" lépés, ha a pályázó idő előtt kérdez a juttatásokról vagy a szabadságolásról. A Világgazdaság Online összegyűjtötte a legjellemzőbb hibákat, amelyeket az álláskeresők az interjúk során elkövetnek.

A Society for Human Resource Management ötszáz HR szakértő bevonásával vizsgálta meg, melyek azok a hibák, amelyek jelentősen leronthatják vagy lenullázhatják az álláskeresők esélyeit egy-egy interjú során. Természetes, hogy a jelölteknek a résztvevők szerint teljesen felkészülten kell érkezniük az interjúra. Viszont hiába treníroznak az alkalomra, ha a beszélgetés közben megcsörren a telefonjuk, mivel a megkérdezettek 40 százaléka szerint ezzel el is veszítették esélyüket az állásra. A késés szintén megbocsáthatatlan, de az is búcsúzhat a remélt állástól, aki a volt munkáltatóját szidja.

A The Wall Street Journal szerint akadnak olyan problémák is, amelyek meglepőnek tűnnek, ilyen például az, ha a jelentkező túl családias hangot üt meg az interjúztatóval. Viszont ez a hiba csak a felmérés résztvevőinek 20 százaléka szerint végzetes. Nem úgy, mint az önéletrajzban felejtett helyesírási hiba, ami a HR szakértők 58 százaléka szerint megbocsáthatatlan. Ennél is szigorúbb elbírálás alá esik a provokatív öltözet (67 százaléka nem ad esélyt a jelöltnek ebben az esetben).

A bér és szabadságolás kérdése a legérzékenyebb pont. A HR szakértők szerint a jelentkezők sokszor túl gyorsan hozakodnak elő ezzel a témával, ahelyett, hogy megvárnák az interjút követő beszélgetést. Ez sem biztos, hogy tökéletes taktika, mivel a fejvadászok 38 százaléka úgy véli, a jelöltnek egyáltalán nem kell a fizetésről beszélnie, hacsak az interjúztató nem kéri erre. Az olyan klisék, mint „ez álmaim állása” visszatetszést keltenek a fejvadászokban, akik szerint a jelentkezőnek nem szavakkal, hanem tettekkel igazolnia, hogy az átlagtól eltérően gondolkozik. Az interjúra a többség szerint nem célszerű üres kézzel érkezni – a tollat, jegyzetfüzetet vagy az önéletrajzot végig érdemes kézben tartani, ez segít a koncentrációban.

A Fortune magazin az Ol Partners HR menedzsereit kérdezte meg a témában. Szerintük a legsúlyosabb hibák közé tartozik, ha a jelentkező nem megfelelő információkkal rendelkezik a cégről, ezért a jelentkezőknek az interjú előtt érdemes alaposan tájékozódniuk a vállalatról. Nem járnak jól azok a jelentkezők, akik mindenkinek meg akarnak felelni: csak a megjelölt kvalifikációk legalább 75 százalékával rendelkezők indulnak eséllyel. A lap által megkérdezett szakértők szerint sokan nem állnak készen nehéz kérdések megválaszolására, ezért nem árt felkészülni a beszélgetésre: begyakorolni egy 90 másodperces beszédet a karrierről és átgondolni a várható kérdéseket. De a legnagyobb hiba az Ol Partners szerint az, ha a jelentkező nem kéri, hogy övé lehessen az állás. Mint mondják, megéri az interjú végén felsorolni, milyen tudást hozhat a céghez az álláskereső és lehetőséget kérni arra, hogy ezt bizonyíthassa is.

Nem szabad a beszélgetés 60 százalékánál többet magához ragadnia az álláskeresőnek – véli Carl Wellenstein karrier stratéga. A Business Weekben megjelenő cikkében a szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelentkezőnek nem célszerű azt állítania, hogy nincsenek hibái. Ehelyett jobb egy hibával kapcsolatos történetet mondani az interjúztatónak. Végzetes hibának tekinthető, ha az interjú végén a pályázó nem tesz fel kérdéseket vagy olyanokra kérdez rá, amikre könnyen megtalálhatta volna a választ a cég honlapján.

És mi a helyzet a magyar álláskeresőkkel? Az amerikai szakértők által felsorolt problémák közül több is jellemző a Hill International partnere szerint. Enczi Judit elmondta: a jelentkezők túl hamar kérdeznek rá a fizetési feltételekre. Szerinte ezzel érdemes kivárni a beszélgetés végét, akkor viszont határozott bérezési javaslatot kell tenni. Aki taktikázik és olyan összeget jelöl meg, amiről úgy gondolja, biztosan megkapja, rontja az esélyeit. A magyar munkakeresők túl sokszor szeretnék irányítani a beszélgetést, viszont a szakértő szerint bajba kerülnek, ha konkrétumokra kérdeznek rá náluk. Enczi Judit szerint tipikus magyar hiba, hogy a jelentkezők folyamatosan többes számban beszélnek, még akkor is, ha az interjúztató arra kéri őket, mondják el, személyesen milyen részük volt az adott munkában. Ami a képességeket illeti, a Hill International partnerének tapasztalatai szerint egyre többen jelentkeznek úgy egy állásra, hogy a felsorolt követelmények közül csak egynek felelnek meg és amikor ez kiderül, azzal reagálnak, hogy „akkor bármilyen más munka érdekelne”. Pedig nem célszerű túlozni a tudást illetően, mivel a fejvadászok igyekeznek időben kiszűrni a nem megfelelő jelölteket. Különösen igaz ez a nyelvtudásra. A nyelvvizsga nem számít, már az interjú előtti telefonbeszélgetésen tesztelik, ténylegesen „tárgyalási szintű-e” a nyelvtudás. Ha nem, akkor még a találkozó előtt elbúcsúznak a jelölttől.

Az esetek többségében, összességében felkészülten érkeznek a pályázók az állásinterjúra az Adecco senior tanácsadója szerint. Feleki Katalin elmondta: a pályázónak tisztában kell lennie az adott állás követelményeivel és azokat teljesítenie is kell. Annak ellenére, hogy az álláshirdetésekben pontokba szedve megjelennek azok a kritériumok, amelyek hiányában nem tudunk egy jelentkezővel mit kezdeni, állandó az olyan pályázók bejelentkezése, akik valamelyik elvárásnak (van, hogy többnek is) nem tesznek eleget. Egy hirdetésre a beérkező anyagok 60 százaléka biztosan ilyen típusú pályázókat takar.

Az Adecco munkatársa szerint végzetes hiba, ha egy jelölt teljes mértékben felkészületlen. Emellett – mondta el Feleki Katalin – Vannak olyan esetek, amikor a személyes találkozón derül ki, hogy az illető önéletrajzában megjelölt adatok hamisak; legyen az nyelvtudás szintjére vonatkozó adat, vagy munkahelyváltási időpont „megtévesztő” megjelölése, vagy viselkedési zavarok, melyekre csak személyesen derülhet fény. A szakértő szerint a magyar pályázók jellemzői hibái a flegmaság, a mellébeszélés és az összeszedettség hiánya.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.