Tovább mélyülhet a szakadék

Folytatódik az építőipari vállalkozók tömeges tönkremenetele, akár 50 százalékuk is beszüntetheti a tevékenységét, ha a kormány nem változtat az ágazatot érintő nemrég hatályba lépett jogszabályokon – állítják szakmai szereplők. Bár az úgynevezett Biztos kéz intézménye a körbetartozások megszüntetését és az építőipari anomáliák felszámolását tűzte ki célul, úgy látják, hibáktól hemzseg az új szabályozás, nem alkalmas az ágazat súlyos gondjainak felszámolására, sőt még jobban elmélyíti a szakadékokat, ráadásul nehézkes és bürokratikus.
A jogszabály – legalábbis az első, a nagyobb beruházásokra vonatkozó etapja – októberben lépett hatályba.

Számos vitatható pontja miatt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) még a hónap végén tiltakozó levelet küldött a szakminiszternek, ám erre ez idáig nem érkezett válasz. Pedig súlyos hibák, esetenként alkotmányellenes paragrafusok is becsúsztak a szövegbe – mondta lapunknak Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke, maga is cégvezető, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint hangoztatta: „A szervezet nem a simlisek szekerét kívánja tolni, szeretnénk, ha az építőipar végre megtisztulna az ügyeskedőktől és a kóklerektől, de a Biztos kéz, azaz az építtetői fedezetkezelő rendszer intézménye jelenlegi formájában ezt nem segíti elő.”

Bizalmi elv

A szervezet levelében első helyen említi az irreálisnak tartott fedezeti követelményeket. „A tőkehiányos hazai építőiparban az a jellemző, hogy a fővállalkozók – a bizalmi elv alapján – az első beérkező részszámlájukból fizetik ki beszállítóikat” – állítja az ÉVOSZ vezetője, aki szerint az általános gyakorlatot nem lehet egy tollvonással megszűntnek tekinteni. S éppen most, amikor még bankhitelekből sem tudják pótolni forrásaikat a vállalkozók.

Ugyancsak sérelmesnek és az alkotmányosság szempontjából aggályosnak tartja a szakmai szervezet, hogy a jogszabály a fővállalkozót olyan jogviszonyokért – nevezetesen az alvállalkozók egymás közti szerződéseinek teljesítéséért – teszi felelőssé, amelyekre semmilyen rálátása, ráhatása nincs. Szóvá teszi az ÉVOSZ azt is, hogy az új rendelkezések szövege nincs összhangban más jogszabályokkal, így például az adózás rendjéről szóló törvénynyel vagy a polgári törvénykönyvvel. A szövetség egyelőre várja a szaktárca válaszát, s készek az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha kifogásaikat nem orvosolják.

Kiszorítás

Lázár József, az Érdi Építő Zrt. vezérigazgatója úgy látja, tehetetlennek bizonyult eddig a kormány, a körbetartozások felszámolására hozott intézkedései sorra kudarcba fulladtak. Különböző trükkökkel ugyanis könnyen kijátsszák az ügyeskedők ezeket a rendelkezéseket. „Ezért is várta bizakodva a szakma a Biztos kéz bevezetését, ám ebben is számos könnyen megkerülhető, illetve a valóság nem ismeretéről tanúskodó szabály található” – jelentette ki. „Hiába kértük, hogy úgynevezett pilot projektekkel modellezzék a rendszert, mindenféle tapasztalat nélkül lépett hatályba a jogszabály. Eddig is sorra mentek tönkre az anyagilag kivéreztetett és hitelhez sem könnyen jutó hazai építőipari vállalkozók, ezután még inkább félő, hogy kiszorulnak a piacról, s helyüket a jóval erősebb anyagi hátterű, külföldi tulajdonú generálkivitelezők veszik át.”

Felkészületlenül

Baksa Attila, a ZÁÉV Zrt. elnök-vezérigazgatója sincs jó véleménnyel a fedezetkezelői intézményről. „Elméletben jó megoldásnak tartom, de a megszületett rendelet, illetve törvénymódosítás végrehajthatatlan. Legalább másfél-két éves felkészülési időre lett volna szükség, hogy kiderüljön az alkalmassága, és összhangba kerüljön más jogszabályokkal.” Szerinte a Biztos kéz még nagyobb káoszt teremt az építőiparban, s mérhetetlenül növeli a bürokráciát. „Az átgondolatlan szabályok, legfőképpen a túlzott fedezetigény miatt nagyon sok vállalkozó feladja a tevékenységét, rengeteg ember kerül utcára.”