Válságálló a pályázati piac

A pályázati aktivitás az elmúlt időszakban nem csökkent, a válság következtében nem volt drasztikus visszaesés a gazdaságfejlesztési kiírások iránti érdeklődésben. Ezt állapították meg a Joint Venture Szövetség tegnapi szakmai konferenciáján a szakemberek.

„Csaknem megdupláztuk a jóváhagyott támogatási szerződések számát, és több mint megháromszoroztuk a kifizetéseket az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési operatív programjánál (GOP) az elmúlt tíz hónapban” – tájékoztatta a hallgatóságot Kocsis Magdolna, az illetékes irányító hatóság vezetője.

Lapunknak nyilatkozva is megerősítette azt a véleményét, hogy nincs pánikhangulat a pályázati piacon. Szerinte nemcsak a mikro-, kis- és középvállalkozóknak szóló 2.1.1 azonosító jelű kiírásnál tapasztalt pályázói roham, de a pályázatok minősége is erre vall. A különböző ösztönzők – 40 százalékos előleg automatikusan, a támogatási arányok maximalizálása 50-70 százalékig, a biztosítéki feltételek enyhítése – 2009 első felében jók, hasznosak és egészségesek voltak.

A közreműködő szervezet, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ – MAG Zrt. is azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben a kereslet és a kínálat együtt mozgott. Ez év második negyedére a források elapadásától való félelem szélesítette azok körét, akik a pályázatokkal járó adminisztrációt és feltételeket is hajlandók vállalni. Ez a pályázói lendület Ormosy Gábor igazgató szerint ma is tart, és „már vannak jelei annak, hogy a banki finanszírozási struktúrák is kezdenek helyreállni, bár azon a szinten sosem lesznek, mint a válság előtt; e téren egy új egyensúly kezd kialakulni”.

Az új, már nem a válsághangulatot idéző „mindent könnyítünk” szemléletet tükröző kiírások erre reagálnak. Tizenötmilliárd forintos előirányzott kerettel még ebben a hónapban újra meghirdetik a sztárpályázatnak számító 2.1.1/A azonosító jelű konstrukció újabb kiírását, amelynél már visszatérnek a 2008-as feltételekhez. Az előző kiírásra 60 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, ebből mintegy 50 milliárdot meg is ítéltek, és már a támogatási szerződések megkötésénél tartanak az érintettek.

A pályázati források igénybevételének egyetlen célt, a vállalat fejlesztését kell szolgálnia, nem szabad mentőövként tekinteni rá. Erre figyelmeztette a résztvevőket László Tamás, a TIG-RES Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója. Koródi Péter tanácsadó óvta az EU-pénzeket kezelő intézményrendszer szereplőit a túlzott derűlátástól, mert az igazi kockázatok szerinte a projektvégrehajtás során jelentkeznek. A kockázatfelmérésbe a könyvizsgálók bevonását, a fejlesztésekhez pedig erős projektmenedzsmentet sürgetett.

„Továbbra is óriási lehetőség rejlik az európai uniós forrásokban, mert a Magyarország rendelkezésére álló keret 90 százaléka még nem jutott el a gazdaságba” – véli Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. (Mapi) vezérigazgatója. A piacvezetők közé tartozó pályázatíró és tanácsadó cég szakembere szerint a GDP 4-5 százalékával egyenértékű uniós forrás használható még fel, ennek fölgyorsításában oroszlánrésze lehet a közreműködő szervezeteknek. „Ezek munkájának, hatékonyságának a javítása tehát rendkívül fontos, és ha az szükséges ehhez, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek legyen kétszer annyi embere, mint most, akkor legyen” – szögezte le a Mapi vezetője.
A JVSZ csaknem 400 tagjának szinte mindegyike érdekelt a pályázati kiírásokban, ezért is szerveznek rendszeresen ilyen fórumokat az érdeklődőknek. „Januárban már a 2010-es támogatási lehetőségekről tartunk hasonló szakmai konferenciát” – tájékoztatott Szendrey Silvia, a szövetség ügyvezető igazgatója.