Stabil a közvetlen értékesítés

A közvetlen értékesítés a rendszeréből következően jól tűri a válságot – mondta lapunknak Rajki Éva, a Közvetlen Értékesítők Szövetségének (DSA) főtitkára. Mint hozzátette: kedvező gazdasági környezetben a kereslet nő meg, míg a mostanihoz hasonló válságos időszakban azok, akiknek csökken a jövedelme, másodállásként szívesen próbálkoznak meg az értékesítéssel, többen pedig még akkor is legalábbis stabil forgalmat tudnak generálni, ha az átlagos fogyasztás visszaesik. Ez indokolja azt is, hogy a legjelentősebb értékesítő cégek közül mindössze egy esett ki, igaz, az is csak átalakult, s utána más név alatt működött tovább. (Hozzá kell tenni azonban, hogy a nagyobb magyarországi értékesítők egy kivétellel nemzetközi cégek.)

Állítását a szövetség 13 tagcégének legfrissebb adatai is megerősítik: 2007-ben még 240 ezren foglalkoztak (törzsvásárlóként vagy mellékállásban kereskedőként) közvetlen értékesítéssel, ez a szám 2008 végére már meghaladta a 320 ezret. Ugyanígy a nettó árbevétel is folyamatosan növekszik: a 2004-es 51 milliárd forinthoz képest 2008-ra már 67 milliárd volt.
A növekedés annál is inkább meglepő, mivel többnyire nem olcsó termékekről van szó. Igaz – hangsúlyozta Rajki Éva –, a hagyományos árversenyben nem is vesz részt ez a piac. A főtitkár jellemző trendként említette még – nemcsak hazánkban, hanem a nálunk is jellemzően megjelenő multinacionális cégek globális stratégiájában – a hálózati, többszintű szerveződésben működő multi level marketing (MLM) térnyerését a klasszikus, egyszintű értékesítéssel szemben. Ezt a főtitkár azzal indokolta lapunknak, hogy a hálózatos jutalékos rendszer nagyobb pörgést biztosít a kereskedelemben is.
A világ legnagyobb közvetlen értékesítő kozmetikai cégének számító Avon a kilencvenes évek második felében váltott az MLM rendszerre. Magyarországi vállalatának értékesítési igazgatója is elmondta lapunknak: kelet-közép-európai aktív értékesítőik száma 2009 harmadik negyedévének végén 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi létszámot. Radeczky Zoltán úgy látja, a válság a világ legnagyobb közvetlen értékesítő kozmetikai cége számára jó alkalom a kereskedelmi forma népszerűsítésére, hiszen olyan emberek – jellemzően nők – számára is kereseti lehetőséget kínál, akik máskülönben munkanélküliek lennének.
Helyzetüket ugyanakkor az is kedvezően befolyásolhatja, hogy felmérések szerint hazánkban a mindennapi fogyasztási cikkek közül a kozmetikai iparágat érintette legkevésbé a válság, sőt még némi növekedést is tudott produkálni a szegmens. Ez is magyarázza – hangsúlyozta Radeczky Zoltán –, hogy a tavaly tavasszal prognosztizálthoz képest jobb eredményt tudtak elérni 2009 egészét tekintve. Az Avon Cosmetics Hungary Kft. értékesítési igazgatója szerint a kedvező forgalmat a márka elérhető árú termékpalettája, illetve a kényelmes vásárlás is magyarázza.
Bővülésről számolt be az Amway Hungária Marketing Kft. vezetője is. Mint Gárdus Péter elmondta, cégük Európában hetedik éve tud növekedni. Ami pedig a magyarországi forgalmat illeti, a 2009-es évet az előzőhöz hasonlóan, 6 milliárd forint körüli forgalommal zárták. A belépők számát is tartani tudták, és, mint mondja, a középmenedzseri (jellemzően 500 ezer forintnál nagyobb bevételt generáló) réteg növelni tudta jövedelmét.
„Nem tapasztaltunk keresletcsökkenést, és darabszámban sem volt visszaesés. Azt látjuk ugyanakkor, hogy a prémium kategóriák fogyasztói is jobban megfontolják, mire költik a pénzüket, így a presztízsmárkákat is nehezebb értékesíteni. Ennek ellensúlyozására olyan termékeket vezetünk be, amelyekkel az átlagháztartásokat is elérjük; a kozmetikumok esetében ez terméktől függően 30–70 százalékos árkülönbséget jelent a korábban bevezetett termékekhez viszonyítva.” Gárdus Péter további változásként említette, hogy Németország, Anglia, Spanyolország és Olaszország után régiónkban is tervezik a bemutatótermi értékesítés bővítését.
Az Amway ügyvezetője szerint mára az MLM megítélése is stabilizálódott nálunk. „Az MLM a kilencvenes évek elején nagyon gyorsan terjedt el Magyarországon, igaz, akkor elfogadott volt minden, amiben az emberek új üzleti lehetőséget láttak. Utána kétségek merültek fel az értékesítési formával szemben, ám mostanra ez a kép is stabillá vált, jóllehet fel-feltűnnek a piacon legalábbis kétségbe vonható módszerekkel operáló cégek.” Gárdus Péter erre példaként a belépéshez feltételül szabott alapcsomag túl magas árát, illetve a pénz-visszafizetési garanciával való trükközéseket említette.
Gárdus Péter véleményét megerősítette Szép Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szóvivője is. Mint mondta, különösen a kirándulással egybekötött értékesítéssel kapcsolatban merültek fel problémák az utóbbi időben. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy ezek törzsközönsége jellemzően idősebb, kispénzű, így kiszolgáltatottabb vásárlói rétegből kerül ki. Már a kirándulást hirdető szórólapon is csak másodlagos információként jelenik meg a termékbemutató, az értékesítés – emelte ki. Ennél is problémásabb azonban, hogy a hatályos jogszabályokhoz képest hátrányosabb feltételekkel kötnek szerződést. Míg az üzleten kívüli kereskedelem esetében a törvények nyolc munkanapon belül lehetővé teszik a vásárlástól való elállást, a meghiúsult tranzakcióknál nemritkán kötbérként vagy foglalóként tartanak viszsza pénzt.

Aggályos eset

Az OFE tavaly júniusban a Zepter International Ungarn Kft.-vel szemben indított közérdekű keresetet. Ez végül egyezséggel zárult, amelyben a Zepter vállalta, hogy abban az esetben, ha a vásárló hitelből kívánta megvásárolni a terméket, ám azt nem vagy csak hátrányos feltételekkel kapná meg, kifejezett döntésétől függ, hogy megvásárolja-e a terméket. Ellenkező esetben következmény nélkül elállhat a szerződéstől. Másfelől a nemteljesítés esetére kikötött kötbért 25-ről 15 százalékra csökkentette a cég, amelyet az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került fogyasztók számára el is engednek.